A Széchenyi-terv és az egészségipar | Weborvos

Egy-egy betegségcsoport köré kellene telepíteni a gyógyszolgáltatásokat.

A Gazdasági Rádió adásában Horváth Endre helyettes államtitkár arról beszélt, hogy gazdaságunk egyik kitörési pontja az egészségipar. A területen fő probléma a hosszú várólisták megléte. Kirívó esetekben akár több év is lehet, például az angiológia területén. Más esetekben viszont vannak kihasználatlan kapacitások, például az allergológia szakterületén.

Némely területen túl van finanszírozva az egészségügy. Az erőfeszítések arra irányulnak, hogy a Széchenyi-tervben meghatározott ezermilliárdnyi szabad forrást jórészt kkv-nak, önkormányzatoknak elérhetővé tegyék és azok munkahelyek létrehozásával fellendítsék a gazdaságot.

A magyar egészségipar a nemzeti jövedelemhez 6,3 százalékot tud hozzáadni, ugyanakkor az egészségügyre fordított kiadás 5,9 százalék. A szakma paradigma-váltást vár, ezt az új Széchenyi terv is tükrözi.

A Füredi Szívkórházat be kéne kapcsolni Balatonfüred gyógyturizmusába. Ez több mint marketing, ez valós értékteremtés.

A külföldiek keresik a magyar egészségügyi szolgáltatásokat. Az árversenynek nincs vége, mert például a szófiai hirdetésekben az hangzik el, hogy ne menjenek Magyarországra, mert náluk sokkal olcsóbb ugyanaz a szolgáltatás.

Éppen ezért a költségelőnyünket kellene kihasználnunk, például a termálvíz, illetve gyógyvíz esetében. Másik példa a gyógynövény, amellyel jelenleg 150 ezren foglalkoznak Magyarországon, de nagy része feldolgozatlanul megy külföldre. Itt is kihasználhatnánk költségelőnyünket.

Az egészségipar területén a Széchenyi-terv 12 pontot tartalmaz. Ilyenek a már említett gyógyturizmus, a geotermikus energia kihasználása, ez egyben a balneológia is. Nemzetközi tekintetben világviszonylatban az első ötben benne vagyunk. Egy-egy betegségcsoport köré kellene telepíteni a gyógyszolgáltatásokat. például szénsavas fürdő az érszűkületre, a harkányi fürdő a bőrbetegségekre jó.