A szegénység korlátozza a memória fejlődését | Weborvos

Az aktív memória a szegény gyermekeket ért stresszhatások miatt nem fejlődik oly mértékben, mint a középosztálybelieknél.

A modern társadalmak fejlődésének egyik legnagyobb gátja, hogy a szegény családok gyermekei képtelenek kitörni környezetükből. Az okok megértésében és a gyógymódok kidolgozásában áttörést hozhatnak az agykutatás legújabb eredményei. Az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatói szerint a szegény családok gyermekei azért nem tudnak sikereket elérni felnőtt korukban, mert memóriájuk kisebb, mint a középosztályok csemetéié. Nem azért, mert genetikailag így vannak kódolva, hanem azért, mert gyermekkorukban nem egyformán fejlődik emlékező képességük.

 Az aktív memória, amely azért felelős, hogy megjegyezzünk egy telefonszámot, kulcsfontosságú szerepet játszik az olvasásnál, a nyelvtanulásnál és a problémamegoldásnál is. Az aktív memóriát irányító agy-területre kell bekerülnie annak a tudásanyagnak, amely aztán későbbre is elraktározódik. A kutatók szerint ennek a memóriának a kapacitása a szegény gyermekeket ért stresszhatások miatt nem fejlődik oly mértékben, mint a középosztálybelieknél.

A philadelphiai kutatók elméletét erősítik meg egy New York-i kutatás eredményei, amelyeket a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos hetilap március végi számában tett közzé Gary W. Evans és Michelle A. Schamberg. A két kutató 195 fehér 17 éves fiú és leány személyiségének fejlődését tanulmányozta születésüktől fogva. A kutatás eredményei szerint sem az anyák képzettségi szintje, sem életkora gyermekük születésekor, sem családi állapota nem befolyásolta döntően az életben a sikerhez olyannyira szükséges memória fejlődését. Még az anyák stressz-szintje sem bizonyult döntő tényezőnek. A gyermekeket a fejlődésük során ért stresszhatások viszont igen.

A tudósok szerint a gyermekkori traumák idején megváltozott ama vegyi anyag kibocsátásának a mértéke, amely az információt szállítja az agysejtek között. Ugyanakkor a stressz lelassítja az új agysejtek képződését is, és inkább a régiek újraformálási folyamatának kedvez. Emellett csökkenti az agykéreg azon részének a méretét, amely a memória kapacitásáért felelős. A stresszben élő szegény gyermekek ezért tanulnak nehezebben, és sokan nem jutnak el a felsőfokú végzettségig.

Gyengébb tanulmányi eredményeik miatt a társadalmi ranglétrán sem tudnak feljebb kerülni, és így gyermekeiknek is ugyanolyan környezetet teremtenek, mint amilyenben maguk is éltek. A ranglétra legalsó fokain élők létbizonytalansága és annak a tudata, hogy erkölcsileg és anyagilag is az utolsók között vannak folyamatos stresszhelyzetet teremt a családokban, ami gátolja a gyermekek értelmi képességeinek fejlődését - állítják a kutatók.