A szerencse - mint szerencsétlenség

Először készült Magyarországon olyan felmérés, amely viselkedési függőségekről, külső stimulánst (például drog vagy alkohol) nem igénylő szenvedélybetegségekről nyújt átfogó képet.

Egyelőre csak a szerencsejáték szenvedélyről kerültek nyilvánosságra adatok, amelyek szerint hazánkban százból két felnőtt számára jelentenek komoly kísértést a szerencsejáték különböző formái. Az aktív korcsoport 1,4 százaléka pedig betege a nyerési vágynak.

Dr. Demetrovics Zsolt, a kutatás egyik vezetője a Népszabadságnak elmondta, több viselkedési addikciót vizsgáltak, a vásárlási, internet-, testedzésfüggőséget, az evészavarokat, mind közül azonban a játékszenvedély jelenti a legnagyobb veszélyt. „Ez az, ami villámgyorsan egészségi és egzisztenciális összeomlást okozhat. Ebben a körben ez az egyik első, amit orvosilag is mentális zavarként tartanak már számon" - mondja a szakértő. A fiatalok körében a leggyakoribb a probléma, ami rosszat jelez. Ha ugyanis már 18-24 éves kor között komoly zavarok jelentkeznek, az a későbbiekre súlyos állapotot prognosztizál mondja a kutató.

Dr. Csorba Csilla pszichiáter adjunktus szerint az érintettek száma jóval nagyobb, mint amit a nyilvánosságra hozott adatok mutatnak. Úgy véli, ha az Egyesült Államokban, ahol általában tiltott a szerencsejáték, 1,3 százalékos az ilyen betegségek előfordulása, nálunk, ahol minden sarkon ott a lehetőség, legalább három százalék lehet. Azonban elmondta, az esetek nagy részében nem szenvedélybetegség miatt fordulnak hozzájuk, hanem alvászavar, hangulatváltások, feszültség, szorongás, pánik, s akár az öngyilkosság kísértő gondolata a legfőbb tünet.

Dr. Funk Sándor, a Nyírő Gyula Kórház addiktológusa szerint millióknak okozhatnak hétköznapi, még elfogadható szinten örömet ezek a viselkedési formák, kórossá csupán néhány százezer embernél válnak.