A szorongás a szívinfarktus előfutára | Weborvos

Arról, hogy a lelki élet zavarai miként betegítik meg ezeket az ereket, csak az utóbbi évtizedben.

A Journal of the American College of Cardiology című szaklapban 2008 januárjában Biing-Jiun Shen Los Angeles-i professzor és munkacsoportja 735, átlagosan 60 éves, szorongásos férfi 12 éven át tartó vizsgálatáról számol be - tudósít a Népszabadság.

A szorongás jellemzőit külön-külön is szemügyre vették (túlzó kétkedés, kényszergondolatok, fóbiák stb.). Egyszersmind figyelemmel voltak a többi ismert kockázati tényezőre (magas koleszterinszint, cukorbetegség, életkor, képzettség, szociális háttér, házassági státusz).

A vizsgálat rámutatott, ha valaki szorong, a koszorúér-betegség valószínűsége jelentős mértékben növekszik, éspedig más kockázatoktól függetlenül. Ez igaz a szorongás egyes, vizsgált komponenseire vonatkozóan (pl. fóbia) külön-külön is.

A depresszió és a koszorúér-elzáródás közötti összefüggést régen megfigyelték. Számos elemző tanulmány szerint, ha depresszióban a reménytelenség ("hopelessness"), vagy életkifáradás ("vitalis exhaustio") dominál, a szívbetegség kétszer gyakoribb.

Akár tartós, akár aktuális szorongásról beszélünk, talán nem merész vélekedés, hogy a fejlett országokban élők közismerten jobb szív- és érrendszeri betegségmutatói nem feltétlenül csak egészséges életvitelükkel magyarázhatók. Példának okáért az osztrákok alighanem csakúgy pocakot eresztenek, sokszor túlsúlyosak, és nincsenek folytonos mediterrán diétán, továbbá a jófajta szalonnát ugyanúgy nem vetik meg, mint mi, magyarok.
Mégis jóval tovább élnek. Talán kevesebbet szoronganak?