A táppénzcsalók alkonya | Weborvos

Egyre több dolgozónak a munkáltató javasolja a betegállományba vonulást a visszaesett megrendelések miatt.

A szigorodó szabályok és az állásuk féltése miatt a dolgozók többsége ma már nem megy táppénzre. Egy évvel ezelőtt még az volt a legnagyobb problémájuk a cégeknek, hogy évente több millió forintos kárt okoznak a táppénzcsalók, ám a válság és a szigorodó szabályok miatt ez a tendencia mára megváltozott: egyre több dolgozónak a munkáltató javasolja a betegállományba vonulást a visszaesett megrendelések miatt, ám a dolgozók ódzkodnak ettől, attól tartva, hogy már nem tudnak visszajönni. Olyannyira nagy a bizonytalanság és az állásféltés, hogy a törvény adta lehetőség ellenére legtöbben még a szabadságuk egy részét is veszni hagyják. Ugyanakkor azoknál a cégeknél, ahol nagyobb létszámú leépítés várható, sokan választják megoldásként a táppénzt.

A passzív táppénz akkor jár, ha a munkavállaló az állásvesztés után három napon belül felkeresi a háziorvost, aki keresőképtelennek nyilvánítja. Dérer István, az Észak-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója elmondta, az elmúlt évben az országos tendenciához hasonlóan Heves megyében is csökkent a táppénzes betegek száma. Míg 2007-ben a táppénzes esetek száma 28 590 fő volt, addig 2008-ra ez a szám 27 973-ra csökkent A tavalyi évben pedig további 570 fővel való csökkenést követően 27 403 főre zsugorodott.

A tavaly augusztusi szigorítások során a keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó betegszabadság távolléti díja 80-ról 70 százalékra csökkent. A táppénz mértéke pedig a napi átlagkereset 60, illetve 50 százaléka lett a korábbi 70 és 60 százalék helyett. Maximálták az egy napra kifizethető táppénz összegét is, ami nem haladhatja meg a minimálbér 400 százalékának harmincad részét (ez tavaly 9533 forint volt). Hozzátette, az OEP által működtetett, úgynevezett Felülvéleményező orvosi hálózat javasolhatja a táppénzkifizetés megszüntetését is.

A megyében alkalmazott felülvéleményező főorvosok az ellenőrző főorvosokkal tavaly 46 663 dokumentációt vizsgáltak át, 11 ezer 696 esetet vizsgáltak meg, és 2133 alkalommal nyilvánították keresőképessé a táppénzen lévőket. Az ellenőrző doktorok a kezelőorvos jelenlétében vizsgálhatják meg a betegeket, betekinthetnek a dokumentációba, szükség szerint szakorvosi vizsgálatra utalhatják a beteget. Megállapíthatják a keresőképességet, és javasolhatják a táppénz folyósításának megszüntetését.