A társadalombiztosítás várható változásai | Weborvos

A változás azzal kezdődik, hogy az állam 22 zártkörű részvénytársaságként működő egészségpénztárat hoz létre.

A Közép-magyarországi régiót (Budapest és Pest megye) 4 egységre bontják fel, a maradék 18 megyében pedig egy-egy alakul. Ezek kisebbségi tulajdonjogát magánbefektetőknek értékesítve 7-10 pénztár marad. Azért lesz kevesebb, mint 22, mert a törvény előírja, hogy egy befektetőnek legalább fél-, de legfeljebb kétmillió ember ellátását biztosítani kell.

A decentralizálás egyik célja, hogy a forrásokat ott használják fel, ahol az ellátást igénybe veszik, míg a magánbefektetők bevonásától, ezeknek a pénzeknek a hatékonyabb felhasználását várja a kormány. 2009-ben a biztosítói feladatkört ma ellátó Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megszűnik, de létrejön az úgynevezett Országos Kockázatközösségi Alap (OKA). Ennek a feladata lesz, hogy az APEH által beszedett járulékokból kiutalja a pénztáraknak az ügyfeleik ellátása után járó fejkvótát. Az OKA dönt a gyógyszertámogatások mértékéről is, és egy elkülönített alapból finanszírozza a nagy értékű beavatkozásokat.

A kormányzat abban bízik, hogy az új biztosítási rendszerben a betegek érdekei előbbre valók lesznek, mint ma, mert a pénztáraknak érdekük lesz megtartani ügyfeleiket, s erre akkor van lehetőségük, ha a velük szerződők elégedettek az ellátással.