A tét a mentőszolgálat megmentése

A szervezet megmentése nemcsak azon múlik, hogy ki lesz az új főigazgató, hanem azon is, hogy van-e elképzelése a további működés mikéntjéről.

Kunetz Zsombor oxyológus szakorvos, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. volt orvos-igazgatója szerint, habár nemrégiben azonnali hatállyal felmentették a mentőszolgálat főigazgatóját, a szervezet megmentése nemcsak azon múlik, hogy ki veszi át a helyét, hanem azon is, hogy van-e elképzelése a további működés mikéntjéről. Megítélése szerint az Országos Mentőszolgálat azonnali átalakítása elkerülhetetlen, ehhez egyaránt szükség van azonnali, rövid és középtávú intézkedésekre.

Az első és legfontosabb, hogy a jelenlegi régiós szemléletű betegútszervezést fel kell váltania egy - a lakosság számát és az úthálózatot figyelembe vevő - kör alakú lefedettség alapján történőnek. A mentőállomások elhelyezésénél bevetési körben kell gondolkozni, azaz a mentőállomásnak a kör középpontján kell lennie, a kör sugara pedig a 15 percen belüli kiérkezést biztosítja.

Természetesen a jelenlegi kórházi struktúrát is ennek megfelelően kell átalakítani, és olyan mentőegységeket kell kialakítani, amelyek az új feladatokhoz jobban illeszkednek. Haladéktalanul meg kell kezdeni a hiányzó informatikai rendszer kifejlesztését. Ennek tartalmazni kell egy vállalatirányítási rendszert teljes dokumentumkezeléssel, s kialakítani a beteg- és az esetlapok adatainak kezelését biztosító informatikai rendszert. Meg kell oldani a két rendszer működéséhez szükséges adatcserét, ugyanakkor biztosítani kell a betegek személyes adatainak védelmét.

Ehhez kapcsolódóan ki kell dolgozni a betegellátás teljes minőségbiztosítási rendszerét, ami a lakosság számára is érezhető szolgáltatási színvonal-növekedést eredményezne.

A mentésirányítás területén égető szükség van egy jól működő, úgynevezett dispatch rendszerre. Ez a rendszer a térinformatikai támogatáson kívül komoly kockázatelemzésre képes, és döntéstámogatási funkcióval rendelkezik, javaslatot tesz arra, hogy kell-e, milyen szintű és mennyi mentőegység a kárhelyre, megmutatja, hogy melyek a legközelebbi mentőegységek, és ezen egységek riasztását a rendszer el is végzi. Ennek segítségével elkerülhetők lennének a nem megfelelő felszereltséggel vagy késve kiérkező mentőautók, mint ahogy az számos, nagy port felvert ügyben (például a Kolonics-ügyben) történt.

Rendkívül fontos a mentősök folyamatos képzése. Ehhez oktatási központokat kell felállítani, ahol minden dolgozónak részt kell vennie a kötelező továbbképzésen. A képzések kiegészítéseként rotációs rendszerben minden főállású orvos havi szolgálatainak egy részét a sürgősségi osztályon kell töltene, az ott dolgozó orvosok pedig ugyanilyen rendszerben kivonuló szolgálatot teljesítenének. Ezzel az intézkedéssel a kórházakban és a terepen dolgozó orvosok szemlélete jelentősen közeledne egymáshoz.

Az azonnali intézkedések finanszírozásának egy része megoldható a belső tartalékok feltárásával és a pénzeszközök átcsoportosításával. Az informatikai és minőségbiztosítási rendszer kialakításának fedezetét a rendelkezésre álló uniós forrásokból (TIOP) lehet biztosítani. Ezek a lépések képesek megalapozni egy olyan rövid, majd egy átfogó középtávú programot, amelyek a jelenlegi struktúrát fokozatosan lebontják és teljesen átalakítják.

Megítélésem szerint csak így lehet biztosítani az Országos Mentőszolgálat hosszú távú fejlődését és a magas fokú betegellátást. Mivel csak az "aranyóra" elején járunk, most még nem késő lerakni egy új, korszerű mentőszolgálat alapjait - mondta a szakember.