A túlmunka lett a norma

Pánikrohamok, gerincproblémák, magas vérnyomás, cukorbetegség, szívbetegségek, allergia, elhízás - ezek a munkahelyi stressz lehetséges következményei.

Sőt egyes kutatások már a meddőség és a munkahelyi stressz összefüggését is kimutatták. Endrei-Kiss Judit szerint ezek a betegségek „fertőznek", vagyis a kollégák, akik hasonló helyzetben vannak, egymás után betegedhetnek le.

 - Szélsőséges példa a Francé Telecom munkatársainak öngyilkossági hulláma a közelmúltban - teszi hozzá. (A cég 33 munkatársa kísérelt meg öngyilkosságot egy év alatt, kétharmaduk meghalt. Tettüket a sorozatos átszervezésekkel járó munkahelyi stresszel indokolták.)

A pszichológus szerint nem csak a túl sok munka vezethez stresszhez: ha valaki kevés, de a képességeit meghaladó munkát kap (minőségi túlterhelés), az kikezdheti az önbizalmát, ha pedig nem kap elég feladatot, bizonytalanná válik. Ugyanígy problémát okozhat, ha valakit túl gyorsan vagy épp túl későn léptetnek elő, ha a munkatársak közt rendszeresek a konfliktusok, ha következetlen a vezetés, ha egyszer tolerálják, máskor büntetik ugyanazt a viselkedést.

Hozzáteszi: a munkahelyi stressz már a válság előtt is komoly népegészségügyi problémát jelentett, de a munkahelyek bizonytalanabbá válásával még súlyosabbá vált a helyzet. Különösen, mert egyes cégeknél a patológiás magatartásformák válnak elfogadottá, sőt követelménnyé. - Néhány évtizede ismerjük a túlmunkázó és a munkamániás emberek problémáját. Előbbiek sokat és sokáig dolgoznak, utóbbiak esetében pedig a munka lép minden más kapcsolat és elfoglaltság helyébe. Az előbbi átmeneti lehet, addig az utóbbi esetben függőségről beszélünk. Mára sok cégnél ez a túlmunka lett a norma - állítja.

- A szingliség előny lett a munkahelyeken. A „legjobb", ha valakinek nemcsak kisgyereke, de állandó partnere sincs - mondja. A munkavállalók harmadát érintő munkahelyi stressz által kiváltott egészségromlás becslések szerint évi 20 milliárd euró költséget jelent az unióban. - Új jelenség, részben a válság okozta bizonytalanság miatt, hogy az emberek akkor is bemennek a munkahelyükre, ha betegek - mondja Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója. Hozzáteszi: ezzel nemhogy nem használnak a cégnek, de még kárt is okoznak: mivel nem érzik jól magukat, figyelmetlenek, rosszul dolgoznak és megfertőzik a kollégáikat. Nem véletlen, hogy idén az unió kiemelten foglalkozik a munkahelyi lelki egészség kérdésével, február elején indul a Munka: Lélekre Hangolva című európai program, amelyben a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat gyűjtik össze, végül pedig díjazzák azt a céget, amelyik a legtöbbet teszi munkatársai lelki egészségéért.

Gábor Edina szerint vannak viszonylag alacsony ráfordítással kivitelezhető megoldások: rugalmas munkaszervezés, a munkafeladatok megfelelő tervezése, nyitott kommunikáció, a dolgozók szerepének tisztázása, egyértelmű elvárások, csapatmunka ösztönzése, munkavállalók bevonása a döntéshozatalba, a dolgozóknak saját munkájuk feletti kontroll biztosítása, a megfélemlítés és a diszkrimináció megelőzése.