Adósságfelmérés: a cáfolat és cáfolata

A Népszabadság birtokában lévő, a tárca és a kórházak között zajló levelezés nem a közleményt igazolja.

Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága nyilatkozatban tagadta Népszabadságban megjelent információt, miszerint a fekvőbetegellátó intézmények az adósságfelmérést érintően alkalmatlan adatlapot kaptak volna. Az MTI kérdésére szerda délután a tárca közleményben fejtette ki, hogy az adatok kiértékelése folyamatban van. Az adatlapok összeállításában és a felmérés értékelési szempontjainak meghatározásában kikérték a szakmai szervezetek álláspontját is - tették hozzá.

A Népszabadság birtokában lévő, a tárca és a kórházak között zajló levelezés nem ezt igazolja. Július 28-án egy, a minisztérium által jegyzett levélben arról tájékoztatják az intézményeket, hogy a két nappal korábban kiküldött adatkérő táblázatban a bevételeket összegző képletet elrontották. E levél szerint ugyan új adatkérő lapot nem küldenek, de arra kérnek mindenkit, kézzel javítsa a kinyomtatott példányon a hibát. A Népszabadság hivatkozik egy olyan levélre is, amiben egy kórház konkrétan azokat a problémákat jelzi a kitöltéssel kapcsolatban a tárcának, amelyeket korábbi cikke is felvetett. Ezt a kifogást egy újabb e-mail a tárcától elismeri.

Megállíthatatlan eladósodás?
A Népszabadság birtokában lévő dokumentumok alapján megállapítható, hogy a kórházak adósságbevallásának első gyorsösszesítése súlyos eladósodást mutat számos intézményben. Június végéig az intézmények 71,5 milliárd forintnyi kifizetetlen számlát halmoztak fel, és ebből csak mintegy 38 milliárd forint kifizetése reális. Olyan tartozás is akad, amit már 2009-ben ki kellett volna egyenlíteni. Úgy tűnik, az év elején a Bajnai-kormány által januárban kiosztott 42,5 milliárdos gyorssegély nem állította meg az intézmények eladósodását. Az adóslista élén az orvosi egyetemek, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, a BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, a Honvéd Kórház, a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórháza áll.

Nem tükrözi a valós helyzetet?
Ugyanerről a Magyar Nemzet azt írja: A legtöbb fizetési határidőn túli tartozást -közel 4,9, illetve 4,3 milliárd forintot - a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt álló Állami Egészségügyi Központ jelentette. Kétmilliárd forint feletti lejárt tartozásról számolt be továbbá két intézmény, a Szegedi Tudományegyetem Szentgyörgyi Albert Klinikai Központja, valamint a Jósa András Oktatókórház. Ugyanakkor akadt jó néhány olyan intézmény, amely azt közölte, hogy nincs lejárt tartozása.

Név nélkül nyilatkozó szakemberek arra hívták fel a lap figyelmét, hogy ezek a számok sem feltétlenül tükrözik a valós helyzetet. Az intézményvezetők ugyanis könnyen élhettek a fizetési határidő átütemezésével. Ezzel ugyanis akár egy-egy komolyabb összeget is el lehet tüntetni a lejárt szállítói tartozásállományból, s papíron át lehet tenni abba a kategóriába, amely még időben rendezhető, azaz nem járt le a fizetési határideje.

Ez a kategória volt többek között az, ami miatt pontosításra is szorult a felmérés. A minisztérium maga is elismerte az intézményvezetőknek küldött internetes levélben, hogy egy képletet elrontott. Ugyanakkor a tárca egyelőre csak annyit közölt, hogy az intézményvezetők félreértelmeztek bizonyos kérdéseket, illetve néhány helyen pontatlanul töltötték ki az adatlapot, ami miatt hiánypótlást és pontosítást kellett kérni tőlük.

Mint ismert, korábban számtalan becslés elhangzott már arról, hogy mekkora a kórházak adósságállománya. A számok nagyjából 25 és 150 milliárd forint között mozogtak. Még azon szakértők prognózisai is hatalmas eltérést mutattak, akik belülről és igen jól ismerik az ellátórendszert, illetve a finanszírozást. Ez többek között azzal magyarázható, hogy nem volt egységes álláspont arra vonatkozóan, mi képezi az adósságállományt, s miként kell kezelni az akár hosszú időre is átütemezett tartozásállományt - emlékeztet a Magyar Nemzet.