Adósságrendezés: Várják a kormány üzenetét

A gyors változtatás érdekében azonnal meg kellene szüntetni a szakrendelők teljesítményvolumen-korlátját.

Ha nem kap sürgősen többletforrást az egészségügy, tovább romlik a betegellátás színvonala, nőnek az amúgy is hosszú várólisták, ezt pedig nem engedheti meg a kormány - közölte Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a járóbetegeket ellátó szakrendelők képviselőinek hétvégi tanácskozásán. Furcsa lenne, ha elmaradna a pénzjuttatás, hiszen a kormánypárt a választási kampány során, majd a kormány megalakulásakor is prioritásként fogalmazta meg az egészségügy rendbetételét. Ebben hittek és hisznek az emberek és az egészségügyi intézmények vezetői is, akik az új miniszter kérésére azonnal részletes adatokat küldtek az ágazat államtitkárságának a gazdálkodásukat érintő felmérés során. Nem lenne jó üzenete, ha fölöslegessé válna az adósságfelmérés, ezért elemi kötelessége és érdeke is a kormánynak, hogy juttasson pénzt az ágazatnak - véli a szakközgazdász.

A Magyar Kórházszövetség szerint a júniusig felgyülemlett 40 milliárdos lejárt határidejű számlát azonnal ki kell fizetni a beszállítóknak. Ők sem támogatják a feltételek nélküli konszolidációt, ezért a további 50 milliárdot a struktúraátalakítás feltételéhez kötnék - mondta Rácz Jenő, a szövetség elnöke. Az átalakítást azonban központi irányelvek szerint, szakmai-társadalmi konszenzusra alapozva végeznék el. Záros határidőn belül, hogy ne ismétlődjön meg az ágazat újabb eladósodása.

A szövetség támogatja Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár kórház-integrációs tervét, az erőforrás-koncentrációt, a betegutak újraszabását. Ezért is delegáltak képviselőket a tárcánál megalakult adósságrendezési, humánerőforrás- és stratégiai átalakítási terveket kidolgozó bizottságokba. Az intézményrendszer integrációját megyei szinten kezdenék, ugyanis ez felel meg a jelenlegi közigazgatási határoknak, s az önkormányzati törvény is a megyei helyhatóságok felelősségi körébe utalja a betegellátási kötelezettséget. Később lehetne integrálni a megyehatáron túli területeken a speciális, drága beavatkozást igénylő ellátóhelyeket.

A konszolidációnak az ágazat egészét át kell fognia - véli Sinkó Eszter. A költséghatékonyabb ellátás és a betegek igényének megfelelően bővítené a járóbeteg-szakrendelői kapacitásokat. Tűrhetetlen ugyanis, hogy bizonyos ellátásokra heteket, hónapokat kell várni a betegeknek, pedig azok lényegesen olcsóbbak a kórházi szolgáltatásoknál, ez pedig nem lehet közömbös a közbiztosítónak. Hasonlóan növelni kell a költségkímélő egynapos ellátást is, ez iránt szintén nagy az igény - sorolja Sinkó Eszter.

A jelenlegi finanszírozással hat-nyolcszor jobban járnak az intézmények, ha kórházban látják el a beteget, mint ha ambulánsan tennék azt - számol Varga Imre, a Medicina 2000, a járóbeteg-szakellátó intézetek szövetségének elnöke. Miféle költségkímélő ösztönzés ez? - kérdezi. A gyors változtatás érdekében azonnal meg kellene szüntetni a szakrendelők teljesítményvolumen-korlátját, így csökkennének a várólisták, de jól járna a tb is.

Elismeri persze, hogy több szakmában - gyermekgyógyászat, ortopédia, reumatológia - szakemberhiány van, ám úgy tartja: ha a kormány komplexitásában tervezné a közeljövőt, lenne megoldás erre is. Ha szűkítené a kihasználatlan kórházi kapacitásokat, az orvosok szerződéses formában, megosztott munkaidőben dolgozhatnának a fekvőbeteg- és a járóbeteg-ellátásban. A jelenlegi gazdasági-pénzügyi körülmények között amúgy luxus kihasználatlanul hagyni a meglévő lehetőségeket. S mivel az egészségügyi államtitkár tervezi az uniós források felhasználásának átszabását, az újraosztásból nem szabad kihagyni a járóbeteg-szakellátás fejlesztését sem - tette hozzá Varga Imre.