Áfamentes kutatások? | Weborvos

A határon átívelő kutatási projekteknél eurómilliárdokat lehetne megspórolni, ha áfamentesek lennének.

Ezt állítják egyöntetűen a szakemberek. Az erre vonatkozó európai bizottsági javaslatról a következő hetekben várható döntés a tagállamok illetékes miniszterei és az Európai Parlament részéről.

Az Európai Unió végrehajtó testülete szeretné felpörgetni a kutatás-fejlesztési (k+f) beruházásokat, és ennek érdekében kezdeményezte egy "európai kutatási infrastruktúra" (ERI) nevű projektcsoport létrehozását. Az idetartozó, legalább két tagállam közreműködésével megvalósuló fejlesztések mentesülnének a 15-25 százalékos általános forgalmi adó alól. Jelenleg több tucat páneurópai kutatási projekt megvalósítása zajlik, mintegy 18 milliárd euró közpénz bevonásával. Gyakran úgy kell "könyörögni" az áfamentesség engedélyezéséért, s bár számos esetben végül kedvező a döntés, az akadémikusok és kutatók már jó ideje szeretnék egyértelművé tenni a helyzetet.

"Ha versenyben akarunk maradni, az európai kutatási infrastruktúrák kialakítását nem lehet fél kézzel csinálni, fontos az alapparaméterek pontos tisztázása" - kommentálta a brüsszeli előterjesztést Letoha Tamás, a PharmacoFood akkreditált innovációs klaszter orvos igazgatója, a Szegedi Biológiai Központ tudományos munkatársa. Pozitívan értékelte a bizottsági javaslatot Kroó Norbert, az EU tudományos tanácsának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke is. "A magyar tudományos élet szereplői nevében már régóta szorgalmazom az áfa eltörlését a kutatási projekteknél; végre talán meg is születik a kedvező döntés" - jegyezte meg.

Szerinte ha az indítvány eléri a célját, akkor olcsóbbá válnak a kutatások, így nőhet a számuk szerte Európában, egyúttal "tisztességesebb" lesz a finanszírozásuk is, hiszen jelenleg az egyszer már megadóztatott pénzekből vonják le az áfát. Kroó Norbert - megfogalmazása szerint - olcsó uniós pénzből finanszírozna minden európai kutatást, legfeljebb 10 százalékos önrészt kérne a pályázóktól. Az erre vonatkozó elgondolásait is előterjesztette az EU tudományos tanácsában. "Európának napjainkban elemi érdeke a kutatási infrastruktúra fejlesztésének szinte feltétlen támogatása" - szögezte le. Felhívta a figyelmet arra, hogy a válságból való kiút keresése közepette gyökeresen átalakulóban van a kutatás-fejlesztés megítélése az EU tagállamaiban. Ennek jele például az, hogy Svédország egyik napról a másikra 14 százalékkal növelte a k+f-re és innovációra szánt nemzeti keretet, s hasonlóan járt el Norvégia is.