Akár gazdasági károkat is okozhat az alvászavar | Weborvos

Néhány éven belül az egészségügyben és a gazdasági életben euró milliárdos károkat okoz majd az inszomnia.

Az alvászavar civilizációs betegség, mely összetett biológiai és pszichés károsodást képes előidézni - mondta Terray-Horváth Attila. A pszichológus, alvásdiagnoszta szerint ezt ma már biztosan tudja az orvostudomány, és bár az alvás az emberi szervezet működésének legfontosabb fizikai és pszichés regenerálódási folyamatai közé tartozik, funkciójának részleteivel még nincsenek tisztában a szakemberek. A Honvédkórház Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjának szakembere szerint ebben a kórban Amerika lakosságának majdnem 40 százaléka szenved.

Európából nincsenek összesített adatok, mint ahogyan Magyarország is csupán becslésekre tud hagyatkozni. Eszerint nálunk minden ezer felnőtt lakosból kétszáz-háromszázan az alvászavar valamilyen formájával rendszeresen küzdenek. (Az egészségügyi szaktárca a felnőtt lakosság 34-35 százalékát sorolja a különféle inszomniás betegségekre panaszkodók csoportjaiba.) Ezeknek a folyamatoknak az ismeretében Európának arra kell felkészülnie, hogy néhány éven belül az egészségügyben és a gazdasági életben euró milliárdos károkat okoz majd az inszomnia - mondta a szakember.

A kormányok ennek ellenére lassan ébrednek. Igaz, országonként más és más az alváskutatás érdekében kifejtett erőfeszítések tempója. Ausztriának például 42 alváslaborja van, Magyarországon viszont mindössze négy alváscentrum működik - Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden - és több alváslaboratórium, mint például a törökbálinti, a mosonmagyaróvári, a kecskeméti és a szombathelyi, ám ezek között csak nyolc olyan intézmény van, ahol a vizsgálatért nem kell fizetnie a páciensnek. Ennél jóval több intézményre lenne igény, hiszen hatalmas várólisták vannak. A társadalombiztosítás azonban csak korlátozottan támogatja az alvászavar-vizsgálatokat. Igaz, ahhoz képest, hogy az Európai Unióban átlagosan ezer euróba kerül egy alvásvizsgálat, nálunk és a németeknél mindössze 44 eurót kell fizetni érte, ami persze átszámítva így is meghaladja a 10 ezer forintot.

Mivel fiatal tudományterületről van szó, a szakemberhiány is hátráltatja a kutatást, és ezáltal a gyógyítást. Jelenleg leggyakrabban az altató/nyugtató gyógyszerkészítményekhez nyúlnak a betegek és az orvosok, holott a páciens alapbetegségének felismerésével és gyógyításával sok esetben az alvászavar is megszüntethető lenne.

Az alváskutató Nóvák Márta e témával foglalkozó doktori értekezésére hívta fel a figyelmet; a Magatartástudományi Intézet szakembere szerint ugyanis a vizsgálatokból kiderült: az átlagos napi nyolc óra alváshoz képest 3-4 órás eltérés az egészséges felnőtteknél is növeli a halálozási esélyt. A hét óra alvásnak a legkisebb a halálozási rizikója. Az értekezés utal egy mellbevágó adatra: az inszomnia miatt igénybe vett egészségügyi szolgáltatások mértékét évente csaknem 12 milliárd dollárra becsülik Európában, de az Egyesült Államokban ilyen célra már 1995-ben mintegy 14 milliárd dollárt költöttek.

A szakember a leggyakrabban előforduló alvásbetegségnek nevezte az alvás során előforduló, hangos, egyenlőtlen horkolással jellemezhető légzészavart, amelyben a lakosság 5-6 százaléka szenved. A légzészavarban szenvedő ember életminőségét jelentősen rontja az emiatt fellépő krónikus kialvatlanság, ráadásul a betegség hatással van a vérnyomásra és a cukorbaj kialakulására is. Terray-Horváth az alvajárast is alvásbetegségnek tartja. A ritkán előforduló kór gyógyíthatatlan, gyógyszerrel is csak tünetileg lehet kezelni. Magyarázatát éppúgy nem ismeri az orvoslás, mint az alvás szerepének mélyrétegeit. A hiányosságok ellenére a hazai alváskutatásnak nincs szégyellni valója. Ezt jelzi, hogy az Európai Unió Magyarországon rendezi meg a napokban az alvászavarokkal foglalkozó laboratóriumok vezetőinek szakmai továbbképzését. Ez vélhetően lendületet ad majd az itthoni, illetve az Európai országokban folytatott alvás- és az alvással szorosan összefüggő álomkutatásnak.