Albán szervkereskedők nyomában

Botrányt kavartak vallomásos könyveikkel a hágai Nemzetközi Törvényszék egykori munkatársai.

Azt állítják: a délszláv háború idején, de részben már előtte, majd utána is, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg koszovói szerbeket hurcolt Albániába, ott eltávolították a foglyok egyes szerveit, és a feketepiacon értékesítették. Florence Hartmann, a Le Monde volt újságírója, a törvényszék egykori szóvivője, aki a könyvében nyilvánosságra hozott titkos adatok miatt került a vádlottak padjára, hétfőn elfogultságra hivatkozva kérte az ellene indult eljárásban a bíró kizárását, szerinte ugyanis Bruce MacFarlane „több hibát követett el" a nyomozás alatt.

Florence Hartmann-t, a háborús bűnöket kivizsgáló ügyészség korábbi szóvivőjét azzal vádolják, hogy Béke és büntetés című, szóvivői megbízatásának megszűnése után írt könyvében szolgálati titkokat fedett fel, és ezért felelnie kell.

Hartmann egykori főnöke, Carla del Ponté volt főügyész presztízsét sem növelte, hogy könyvben foglalta össze élményeit és tapasztalatait. A jelenleg hazája argentin nagykövetségén dolgozó Del Ponté könyvének címe: Vadászat - én és a háborús bűnösök. Carla del Ponté a tavaly március végén megjelent könyvében ugyanolyan szókimondó, mint Florence Hartmann, senkit nem kímél, aki bármilyen szinten érintett volt az eseményekben. A botrány nem is maradt el: az érintett országok rendre tiltakoztak a kötet megjelenése miatt. A mű egyik nagy újdonsága, hogy nyíltan beszél a koszovói albánok által a helyi szerb lakosság ellen elkövetett terrorcselekményekről, köztük az illegális szervkereskedelemről is.

Ezek szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tagjai az 1998-99-es hadi cselekmények idején háromszáz szerbet hurcoltak el Albániába, és ott az úgynevezett sárga házban vitális szerveiket kioperáltatták, majd külföldön, a feketepiacon értékesítették. A hágai vizsgálóbírák a helyszínen erre utaló vérnyomokat és más anyagokat, orvosi kellékeket is találtak, de a vádemeléshez nem volt elegendő bizonyítékuk.

Carla del Ponté könyvének megjelenése után Belgrád felszólította a világszervezetet, hogy vizsgáltassa ki a szerbek kínzásáról szóló gyanúkat, és hivatalosan panaszt tett az ENSZ-nél Ramus Haradinaj volt koszovói miniszterelnök, egykori UCK-gerillavezér hágai felmentése és szabadon bocsátása miatt is. Bruno Vekaric, a háborús bűntetteket vizsgáló belgrádi ügyészség szóvivője egy tévéműsorban elmondta: a szerbiai köztársasági ügyészség 2005-ben együttműködési megállapodásokat írt alá a régió államaival, köztük Albániával is.

A két ügyészség felvette a kapcsolatot az ügyben, Belgrád pedig kérte, tegyék lehetővé képviselőinek, hogy helyben találkozhassanak a szemtanúkkal, és megvizsgálják a főügyész által említett helyszíneket. A szerb ügyészség munkatársait rossz hírrel várta azonban a tiranai repülőtéren Ina Ráma, az albán legfőbb ügyész: elmondta, hogy sem ő, sem munkatársai semmilyen segítséget nem nyújthatnak a szerb kollégáknak ebben az ügyben, és megmutatta Albánia igazságügyi minisztériumának átiratát, amelyben erre utasították.

A belgrádi B92 televízió riportműsorának stábja volt az első szerbiai forgatócsoport, amely a feltételezett albániai helyszíneken nyomozott. Felkereste a Carla del Ponté által megjelölt, Burrel város közelében álló sárga házat is, a Katuqi család otthonát, amelyet időközben fehérre meszeltek. Katuqiék a kamerák előtt először tagadták a vérnyomok létezését, majd több változattal - szülés, disznótor - is előálltak arra vonatkozóan, hogy azok honnan erednek.

A háborús bűntetteket kivizsgáló belgrádi ügyészség időközben olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint a Koszovó területén foglyul ejtett és Albániába hurcolt szerbek belső szerveit a húsz kilométerre innen található, 320-as számú fegyintézet kórházának neuropszichiátriai osztályán távolították el, műtéti körülmények között, a sárga házat csak a foglyok átmeneti elhelyezésére használták. Akárcsak ez utóbbi, a börtön is Burrel város közvetlen közelében található, és itt tartott fenn kiképzőközpontot az UCK a háború idején. A B92 emellett olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek állítólag azt bizonyítják, hogy Sáli Berisha albán kormányfő Ramus Haradinaj nyomására utasította a biztonsági szerveket, hogy semmisítsenek meg minden olyan dokumentumot, amely összefüggésbe hozható a koszovói szerbek eltűnésével és az illegális szervkereskedelemmel.