Áldozatokat is követelt a májusi hőség | Weborvos

Az elmúlt napokban tombolt a kánikula Dél-Európában és Magyarországon is.

A rendkívüli hőhullám miatt néhány napja a legmagasabb riadófokozat van érvényben Olaszországban, ám nemcsak a félsziget déli részen tombol a kánikula: az északi Triesztben is szenvednek a májusi nyártól. A napokban legmelegebb Rómában, Perugiában és Firenzében volt. A talján fővárosban már délelőtt 30 fok feletti hőmérsékletet mértek, ám az 50 százalékos páratartalom miatt ez jóval többnek tűnhetett.

Vizet és fagylaltot is osztottak az utcákon, de a hatóságok kivételesen megengedték azt is, hogy a szökőkutakban hűtsék le magukat az emberek. Forróság honol Horvátországban is, ám itt már áldozatokat is követelt: A Zágrábtól 100 kilométerre délkeletre fekvő Sziszekben (Sisak) négy idős ember halt meg a rekkenő hőségben. A magas légnyomás és a 30 fok feletti hőmérséklet miatt az orvosoknak jóval több dolguk akadt: több mint százan keresték fel őket a városban. Az Ibériai-félsziget felett már május közepétől folyamatosan meleg tombolt: tartós délies áramlás alakult ki, afrikai légtömegek érkeztek Európa délnyugati szélére. A hőmérséklet az elmúlt napokban Toledóban meghaladta a 35 fokot, így meteorológiai értelemben kimerítette a forró nap kritériumát.

Bár Törökország kis-ázsiai részén szintén mértek 35 fokot, földrajzi értelemben az első európai forró nap csak most következett be. Hazánkban is sok helyen kúszott harminc fok fölé a hőmérő higanyszála az elmúlt két napon. Mika János éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa szerint azonban nem példa nélküli ez a májusi kánikula. Hat évvel ezelőtt, 2003-ban már a hónap legelején 35 fok volt Magyarországon, Dél-Európában pedig többször előfordult már, hogy tavasszal nyáron szokásos hőmérsékleteket mértek. Éppen ezért egy-egy ilyen rendkívüli alkalom miatt nem szabad azonnal kijelenteni: ez már a klímaváltozás jele, hiszen az egy sokkal hosszabb folyamat. Több év, évtized eseményei, adatai alapján lehet csak megmondani, változik-e az éghajlat, vagy sem.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat egyébként visszavonta a hétfőn kiadott UV-B-riasztást, mert az index a 7,5-es riasztási érték alá csökkent. Azonban felhívták a figyelmet: mindez nem jelenti azt, hogy szükségtelen a napsugárzás elleni védekezés. A mára prognosztizált 7,2-es érték is a nagyon magas kategóriába tartozik, és akár már 20-30 perc napozással bőrpír keletkezhet. Az UV-sugarak elsősorban a bőrt veszélyeztetik, illetve szembetegséget okozhatnak. Szakértők szerint az ultraibolya sugárzás 6-14 százalékkal növekedett a világon az utóbbi 20 évben.