Alkalmassági vizsga az egészségügyi szakokon? | Weborvos

2012-től egy természettudományos tárgy eredményeit is bele kell számítani a felvételikbe.

Az orvosoknak kettő, a leendő jogászoknak, politológusoknak, szociális munkásoknak pedig egy emelt szintű érettségi vizsga lesz kötelező 2013-tól. A természettudományos és a műszaki pályára készülőknek ugyanakkor nem lesz felvételi alapkövetelmény a magasabb fokú matúra - derül ki a Magyar Nemzet birtokába került kormányrendelet-tervezetből a Változó vizsgaszabályok című cikkben.

Emelkedik a felsőoktatási intézmények tudományos normatívája, és alkalmassági vizsgát vezethetnek be az orvosi karokon. 2012-től egy természettudományos tárgy eredményeit is bele kell számítani a felvételikbe.

Várhatóan a héten kerül a kormány elé a lap birtokába került rendelettervezet, amely bizonyos szakokon már 2013-tól felvételi alapkövetelménnyé teszi az emelt szintű érettségit.

Az előterjesztés a kormány részére az egyes felsőoktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról címet viselő rendelettervezet az orvosi karokon szabja meg a legszigorúbb követelményeket: aki két év múlva az állatorvosi karra akar felvételizni, annak kémiából és biológiából is emelt szinten kell érettségiznie.

Az általánosorvos-, a fogorvos- és a gyógyszerészképzésre jelentkezőknek is két emelt szintű vizsga lesz kötelező. Nekik biológiából kell mindenképpen magasabb szinten vizsgázniuk, és választhatnak, hogy kémiából vagy fizikából teszik-e le a második emelt szintű vizsgát.

Számos alapszakon egy tárgyból lesz felvételi követelmény az emelt szintű vizsga, bizonyos képzéseken azonban egy magasabb fokú matúra sem lesz kötelező.

Magyar szakra magyar, történelem szakra pedig történelem emelt szintű vizsga lesz a belépő. A leendő jogászok kilenc tárgyból - köztük hét idegen nyelvből - választhatják ki azt az egyet, amelyből magasabb fokú vizsgát tesznek, a jövő politológusai, újságírói, szociológusai pedig kilenc-tizenegy tárgyból válogathatnak.

A rendelettervezet ugyanakkor nem ír elő kötelező emelt szintű vizsgát egyeden természettudományos és műszaki képzésre sem, amit vélhetően az ágazati szakemberhiány és a még mindig kevés jelentkező indokol.

A rendelet hatálybalépése elsőként a mai tizedik osztályos középiskolásokat érinti, akiknek azért nagyon fontos mielőbb megtudniuk, hogy mely tárgyból kell emelt szintű vizsgát tenniük, mert ezekből magasabb fokú tudásra kell szert tenniük, így például fakultációt kell választaniuk. A kötelező emelt szintű vizsga nem lesz jelentkezési feltétel annak, aki 2005 előtt érettségizett és már rendelkezik felsőfokú végzettséggel, de ha az illető az emelt szintű vizsgáért járó többletpontra igényt tart, lehetősége van vizsgázni.A kormány ezzel a könnyítéssel szeretné segíteni a diplomásokat a további tanulásban.

A tervezet szerint a több magasabb fokú matúra megkövetelése mintegy 2 milliárd forint többletköltséget jelent. Az előzetes becslések szerint a rendelkezésnek köszönhetően az emelt szintű vizsgák száma a jelenlegi négyszeresére növekszik.

A kötelező emelt szintű vizsga mielőbbi, 2013-as bevezetését Pokorni Zoltán és Pasán László fideszes képviselő szorgalmazza egy törvénymódosítással, amit tavaly fogadott el a parlament. A módosítás következtében a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy meghatározza, 2013-tól mely szakokon követeli meg az emelt szintű vizsgát a felsőoktatási jelentkezés feltételeként.

A Hoffmann Rózsa (KDNP) oktatási államtitkár nevéhez fűződő új felsőoktatási törvénytervezet 2014-től minden alapszakon két emelt szintű vizsgát tenne kötelezővé, vagyis valószínűleg egy évig marad érvényben az új érettségi szabályozás.

A rendelet rögzíti azt is, hogy 2012-től egy természettudományos tantárgy érdemjegyeit is bele kell számítani a tanulmányi eredményekből számított felvételi pontokba. Azoknak a tanulóknak, akik középiskolájukban egy természettudományos tárgyat sem tanultak legalább két évig, két, egy-egy évig tanult tárgyból számíthatják össze pontjaikat. Ez a paragrafus a természettudományos tárgyak népszerűségét hivatott növelni.

A tervezet szerint az eddiginél jóval több helyen számíthatnak a fiatalok arra, hogy egészségügyi vagy pályaalkalmassági vizsgán is meg kell felelniük a jó felvételhez. Egészségügyi vizsgálat írható elő a szociális munka és szociálpedagógia szakokon, míg pályaalkalmassági vizsgálat tartható az orvos- és egészségtudományi képzési terület valamennyi szakán.

Javul a felsőoktatási intézmények finanszírozása, emelkedik a tudományos normatíva. A tudományos normatívák négy mulatójához rendelt támogatás fejenként 100-100 ezer forinttal, a bölcsész-, illetőleg a természettudományi-doktorandusz-támogatás 50-90 ezer forinttal nő, ezek forrását a 2011-es költségvetés biztosítja.

A módosítás pontosítja a nyelvvizsgáztatás bizonyos szabályait is. Mostantól nemcsak a vizsgázó, hanem kiskorú esetén törvényes képviselője is betekinthet a vizsgadolgozatba. Arról már korábban döntés született, hogy 2011-től átalakul a többletpontok rendszere, a nyelvvizsgáért, sportteljesítményért és az egyéb jogcímeken kapható többletpontok mértéke egységesen csökken, miközben 2012-től a jelenlegi 40-ről 50 pontra nő az emelt szintű érettségiért kapható többletpontok száma. A pluszpontrendszer megváltoztatásának célja is az, hogy minél több fiatalt ösztönözzenek az emelt szintű vizsga letételére.