Alkotmányos magzatvédelem?

Dogmatikai vita, amiből nem következik az abortusztörvény szigorítása a Fidesz szerint.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság támogatta azt a kereszténydemokrata felvetést, hogy az új alaptörvénybe valamilyen formában kerüljön be, hogy az élethez és az emberi méltósághoz való jog a magzati életet is megilleti.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának egyik fideszes alelnöke szerint ez csak egy dogmatikai vita része, amelyből egyáltalán nem következik az abortusztörvény szigorítása.

- Ha ezt a jogot korlátlanul kiterjesztjük a magzatokra is, akkor nemhogy az abortusz, de a 72 órával az aktus után bevehető fogamzásgátló tabletta alkalmazása is tilos lenne. Ez pedig nyilvánvaló képtelenség - mondta. Ez ugyanis azt jelentené, hogy abortuszra csak egyetlen esetben, az anya életének védelmében kerülhetne sor. Ezt azonban, hangsúlyozta Gulyás Gergely, sem a Fidesz, sem a KDNP nem akarja.

Hozzátette: ő ugyan „a világ egyik legkegyetlenebb dolgának" tartja az abortuszt, de ezt a véleményt nem emelné törvényi erőre. Ehelyett inkább azt javasolják, hogy az új alaptörvény rögzítse: az államnak a fogantatástól kezdve kötelessége védeni a magzatot. Gulyás Gergely emlékeztetett: ezt két korábbi alkotmánybírósági határozat is kimondja.

Jelenleg e védelem alatt elsősorban a tanácsadást, a krízishelyzetben lévő nők segítését értjük. Az alelnök szerint azonban még ez sem dőlt el véglegesen, hiszen ma is létező állami kötelezettség erőssebbé tételéhez elég lenne a magzati életről szóló jogszabály módosítása.

- Ez azt jelentheti, hogy a terhességmegszakítást megelőzheti egy olyan eljárás, melyben újabb lelki sebek okozása nélkül jobban megismertetik a nőkkel döntésük súlyát - magyarázza. Ennek kidolgozásához pszichológusok és egyházi szakemberek segítségét is igénybe vennék.

- A polgári törvénykönyvben most is benne van, hogy az ember jogképessége a fogantatástól a haláláig tart - magyarázza Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte egy elvi szöveg megváltoztatása önmagában, az abortusztörvény megváltoztatása nélkül nem jelent újdonságot az eddigi gyakorlathoz képest.

- Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata nem tekintette alkotmányosnak az abortusz nyílt tilalmát, bújtatott tilalom van, az anya nyilatkozhat arról, hogy szükséghelyzetben van-e. Ha így tesz, bizonyos időbeli korlátok közt joga van az abortuszhoz – tette hozzá.

Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért betegjogi programvezetője szerint nincs szükség arra, hogy a jelenleginél jobban megismertessék a nőkkel a döntésük súlyát.

- Most is benne van a törvényben, hogy két konzultáción kell részt venniük az abortusz előtt, ahol tájékoztatják őket egyebek mellett az örökbe adás lehetőségéről. Sőt az is szerepel a törvényben, hogy ha lehetséges, az apa is vegyen részt a beszélgetésen - mondja.

A programvezető elismeri, az államnak kötelessége védeni a magzatot, ezért nem lehet például a hatodik hónapban súlyos válsághelyzetre hivatkozva abortuszt végeztetni. További nyomást gyakorolni a nőkre szerinte felesleges.

- Az államnak nem feladata a művi terhességmegszakítás erkölcsi megítélése. De ellenőrizheti például a családvédelmi szolgálatokat, hogy megfelelő-e az abortuszra jelentkezőknek nyújtott tanácsadás minősége - hangsúlyozza. Kapronczay Stefánia szerint minden változtatás, szigorítás előtt figyelembe kell venni, hogy az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint, ahol illegális vagy nagyon szigorú feltételekhez kötött az abortusz, ott jelentősen nő az illegális terhességmegszakítások száma. Ez pedig komolyan veszélyezteti a nők egészségét.