Állami kórházeinstand mindenáron

A kormányhatározat tervezetének kiszivárgott formáját jóváhagyta Szócska Miklós államtitkár is, tegnap mégis cáfolni igyekezett.

Néhány héten belül Orbán Viktor íróasztalára kerülhetnek azok a Népszava birtokában lévő előterjesztések – illetve azok átdolgozott formái –, amelyek szerint állami tulajdonba kerülnek a jelenleg még a fővárosi önkormányzat vagyonát gyarapító egészségügyi intézmények – minden ingó és ingatlan „hozzátartozójukkal". A javaslatok felhatalmaznák a nemzeti erőforrás minisztert, hogy kezdje meg és szeptember végéig folytassa is le a tárgyalásokat a fővárossal, de Réthelyi Miklósnak ezenkívül az is feladata lehet, hogy előkészítse az „önkormányzati ingatlan és ingó vagyontárgyak tulajdonjogának átadásához", valamint az ingatlanok felhasználásához szükséges jogszabályi módosításokat november végéig.

A „fővárosi egészségügyi ellátórendszer megújításával kapcsolatos állami szerepvállalás megerősítéséről" szóló kormányhatározat tervezetének kiszivárgott formáját jóváhagyta Szócska Miklós államtitkár is, tegnap mégis cáfolni igyekezett annak nyilvánosságra került tartalmát.

A koncepciójuk ugyanis kifejezetten arról rendelkezne, hogy minden budapesti egészségügyi fejlesztést és beruházást – még ha országos, azaz nem csak a helyiek ellátását célzó is – a fővárosi lakosok vagyonát képező önkormányzati kórházak hozzávetőlegesen 100-200 milliárd forintot érő ingatlanvagyona fedez majd. A Budapestre vonatkozó határozattervezet végrehajtása esetén módosítani kell a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, úgy, hogy a „fővárosi önkormányzati kötelezettség" megszűnjön, az állam „közszolgáltatásért való felelősségét" pedig külön nevesítsék.

Mindemellett olyan törvénymódosítás is szükségessé válik, amely az önkormányzati vagyontárgyak eladását megkönnyíti.

A tervezett intézkedések célja, hogy „a közfeladatok átszervezése során felszabaduló ingatlanok értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel kizárólag Budapest és vonzáskörzetében megvalósításra kerülő kórházi (egészségügyi) infrastruktúra fejlesztésére legyen fordítható" – érvel a dokumentum, amely azonban kizárólag a fővárosiak önkormányzati vagyontárgyait használná fel, más, például a Pest megyei önkormányzat vagy bármely egyház tulajdonában lévő intézményt, pontosabban ingatlant nem.

Arról egyébként az előterjesztésben nincsenek részletek, hogy mely kórházak, telephelyek maradnának meg, illetve mely ingatlanokat milyen háttértanulmányok alapján lát értékesíthetőnek az államtitkárság, azonban tartalmazza a Semmelweis Terv megvalósulását célzó intézkedések összességéről szóló javaslatot, melyben érintőlegesen szerepet kap a Szócska-féle 9 nagytérségre osztott betegellátási modell, de a Budapest Koncepciónak elnevezett fővárosi intézkedéscsomag mégis kitüntetett helyet kap.

Sokak érdeklődését vívhatja ki többek közt az új „Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet felállítása", amelyet Szócskáék a Nyírő Gyula Kórház telephelyén hoznának létre. Az új pszichiátriai intézet költsége számításaik szerint 5,5 milliárd forint, melyet egészen véletlenül szintén „a fővárosi ingatlanportfólióból" fedeznének.

Az MSZP tiltakozik
Havasi Szófia szerint a kormány-előterjesztések szakmailag előkészítetlenek és irreális célokat fogalmaznak meg, nem létező adatok és források alapján. A fővárosi közgyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s alelnöke emlékeztetett arra, régóta üresen álló egészségügyi ingatlanokat sem tudnak értékesíteni, így érthetetlen, hogy miért költenek el képzeletben 80 milliárd forintot a most még használt ingatlanok eladásából. Havas szerint ráadásul amennyiben terveiket a 12 fővárosi kórház telephelyeinek 130 milliárdos összértékéből kívánják fedezni, az azt jelenti, hogy az intézmények több mint a felét be akarják zárni.

Kórházak eladását tervezik
Budapest lehet a mintaterülete a Semmelweis-program aprópénzre váltásának. Az egészségügy átalakításáról szóló minisztériumi javaslat megmutatja a részlettervek finanszírozási és szervezeti buktatóit is, és információk szerint május végéig dönt a kormány, hogy „merre és hogyan tovább az egészségügyben" - írj a témáróla NÉpszabadság. 

Ám mindezt nehezítheti, hogy a kormányfő kérésére a Fidesz frakciója is önálló javaslatot készít. A Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által összeállított Semmelweis Terv hangsúlyos része az ellátórendszer szerkezeti átalakítása. Az államtitkár az erős megyei Fidesz-vezetők tiltakozása ellenére is ragaszkodik a kilenc nagytérségi, illetve az egy országos egészségszervezési igazgatóság létrehozásához. A Fidesz-frakció viszont újabb sóhivatalként tekint a betegútszervező, a pénz- és feladatelosztóként működő nagytérségi központokra. Szócska viszont éppen ezektől az új hivataloktól reméli a tartalékok föltárását.

A koncepció szerint a központok a hozzájuk tartozó ellátási területek egy-másfél millió polgára után virtuális számlára kapnák meg a nekik járó közpénzt. Ebből kellene az egészségügyi intézményeknek a lehető leghatékonyabban működtetni a betegellátást, ami pedig megtakarításként megmarad, abból lehetne növelni az egészségügyi dolgozók bérét.

Bár a minisztériumi anyagban a kilenc nagytérségi központról alig esik szó, a fővárosi intézmények tervezett „állami menedzselése" részletesen le van írva. Ennek egyik oka lehet, hogy míg a megyék kormánypárti politikusai ellenállnak a központosítási terveknek, addig Tarlós István főpolgármester szívesen megszabadulna az egészségügyi intézmények problémáitól.