Államosítják a főváros kórházait

A csütörtöki találkozón Tarlós Istvánon és Szócska Miklóson kívül több illetékes jelen volt.

Elvi megállapodást kötött a főpolgármester és az egészségügyért felelős államtitkár arról, hogy a teljes fővárosi önkormányzati tulajdonú kórházi rendszert átadják az államnak - értesült a Népszava. A csütörtöki találkozóról a lap annyit tudott meg, hogy Tarlós Istvánon és Szócska Miklóson kívül több illetékes jelen volt, köztük az új egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes, Szentes Tamás is.

Az egyelőre nem írásos egyezség szerint a kormány átvállalja mind a 12, a fővárosi közgyűlés fenntartásában lévő betegellátó intézmény üzemeltetését, cserébe pedig Budapest átadja a tulajdonosi jogokat az államnak. A megállapodás egyúttal azt is jelenti, hogy a városvezetés kórház-holdingosítási tervei nem valósulnak meg, a Tarlós által vezetett önkormányzat pedig nem lát el egészségügyi közszolgáltatást.

Éppen tegnap jelent meg a Népszabadságban az illetékes főpolgármester-helyettes nyilatkozata nagyra törő terveiről. Szentes Tamás azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a mostani 9 nagykórház helyett a jövőben akár 3-4 is elegendő lehetne. A fideszes politikus egymással szoros gazdasági és szakmai együttműködésre bírná az önállóan gazdálkodó kórházakat és megszabná a feladatokat is. Arról Szentes hallgatott, hogy mindez lényegében az előző városvezetés Budapesti Egészségügyi Modelljében már kidolgozott, majd elődje, Pesti Imre által is szorgalmazott intézményi integrációs struktúrát jelenti, a „holding" szó nélkül.

Arra a kérdésre, hogy tervei hogyan illeszkednek Tarlós államosítási szándékához, a főpolgármester-helyettes azt mondta: „nem sajnálja az időt, a fáradságot arra, hogy meggyőzze Tarlós Istvánt, koncepciója helyes, és a főváros nem mondhat le arról, hogy saját egészségügyi ellátórendszere legyen."

Nem kétséges, hogy a főpolgármester ezzel a húzással tehertől is megszabadul, a kórházak gazdasági helyzete ugyanis nem stabil. A budapesti tulajdonú intézmények adóssága 2010. december 31-i állapot szerint összesen 6 milliárd 531 millió forint volt, míg a már lejárt szállítói tartozások mintegy 2,15 milliárd forintot tettek ki. A fizetési határidőn túli adósságállomány azonban azt is mutatja, hogy a fővárosi közgyűlés által fenntartott kórházak országos összehasonlításban jól állnak, hiszen becslések szerint a 163 intézmény összadóssága tavaly év végére akár a 100 milliárd forintot is elérhette. Ráadásul óriási ellátási terület, valamint elvégzett betegszám tartozik ezekhez a kórházakhoz.

Az Orbán-kormány azért is jól jár a kórházak átvételével, mert az eddig elvégzett, jelentős fejlesztéseket nem az állam finanszírozta. Ráadásul a tulajdonosi jogok átadásával a főváros jelentős értékű ingatlanvagyont adományoz az államnak, hiszen a 12 kórház nagyjából 100 telephelyen működik. De más szempontból is kedvezhet az ügylet a kormányzatnak; az intézmények államosítása egyúttal szabad utat nyit az egészségügyért felelős államtitkárság reformterve, a Semmelweis vitairat megvalósulásának. Az ugyanis 9 nagytérségre osztaná az országot és 3 részre Budapestet, így más megyékkel összevonva, külön-külön régióhoz tartoznának a főváros kórházai is.

Nyilvánvaló, hogy a 12 intézmény gazdasági és szakmai integrációja keresztülhúzná ezt a térképet. Az államosítással azonban a fővárosi önkormányzat nem szólhat bele az ellátási területek felosztásába, a betegutak kialakításába, valamint a kórházak osztályozásába sem.

A legnagyobb fővárosi ellenzéki frakció, az MSZP annyit közölt, semmiféle államosítást nem támogatnak, mert azzal bizonytalanná válik a budapestiek betegellátása, annak minőségében javulást nem eredményezne ez, ráadásul jelentős vagyonveszteséggel jár a fővárosnak.