Állatok terjesztette új keletű betegségek

Magyarországon jelenleg a globális felmelegedés hoz nemkívánatos változásokat.

A újkeletű fertőző betegségek egyre gyakoribbak a világban, s ez ellen globális stratégiával kellene védekezni - mondják a Londoni Zoológiai Társaság munkatársai, akik az 1940 és 2004 között megjelent 335 új fertőző betegség kialakulását és elterjedését vizsgálták. Berencsi György virológus a lapnak elmondta, Európa lakói semmivel sem védettebbek az újabbnál újabb fertőző betegségekkel szemben, mint Dél-Amerika vagy Afrika országainak népei. Az öreg kontinens már száz évekkel előbb szétrombolta természeti környezetét, a trópusokon viszont most indult meg ez a pusztító folyamat, amelynek legtragikusabb példája a dél-amerikai esőerdők irtása. Az új kórok helyszínei jellemzően a természetkárosított trópusi területek, és többségük állatokról kerül át az emberre.

 Berencsi György szerint Magyarországon jelenleg a globális felmelegedés hoz nemkívánatos változásokat egyebek között a költöző madaraknál és az ízeltlábúaknál, ami persze elválaszthatatlan attól a gazdasági ténytől, hogy Magyarországon soha nem voltak akkora liba-kacsa-pulyka, illetve csirkefarmok, mint mostanság. Ezeket tömegesen tudják fertőzni a vándormadarak. Ez az oka annak is, hogy az állatorvosok ma a libafarmokon gyakrabban találnak nyugat-nílusi lázban szenvedő beteget, holott régebben csodaszámba ment, ha 20 évente előfordult egy-egy.

Az állatok között is felbukkantak korábban nem ismert kórokozók. Évente 2 milliárd utast tartanak nyilván a légitársaságok, így a legtávolabbi országra jellemző betegségek is eljuthatnak Európába. Ilyen a halálos tüdőgyulladást okozó kínai légúti fertőzés, a SARS, amelynek denevérek a vírushordozói, és 4 évvel ezelőtt mintegy 17 országban terjedt el.