Álmodó kórházi nyomor

A forráshiányos egészségügyi ágazatnak 4-10 százalékos bevételkieséssel kell számolnia a gazdasági megszorítások miatt.

Főként a pénzügyi válság már érzékelhető és várható hatásairól esett szó a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) közelmúltban rendezett egri kongresszusán. Számítások szerint az amúgy is forráshiányos egészségügyi ágazatnak jelentős, négy-tíz százalékos bevételkieséssel kell számolnia a gazdasági megszorítások miatt.

Az ellátás biztosítására a szövetség egyebek mellett a kórházi szerkezet és a szakorvosképzés átalakítását határozta meg kiútként. Rácz Jenő, az MKSZ jövendőbeli elnöke, a Veszprém megyei Cholnoky kórház főigazgatója a kongresszus szünetében közölte, mindezek ellenére is muszáj kiküszöbölni az egészségügy szerkezeti és működésbeli gondjait, máskülönben a meglévő forrásokat sem lehet hatékonyan fölhasználni. „Fölösleges pénzkiadást és időveszteséget okoz, ha a betegnek több helyre is el kell mennie, mire az ellátást megkapja, és ez nemcsak neki, hanem a rendszernek is gondot okoz" – mondta.

A betegek „kóborlásának" oka többek közt az, hogy – az ország mérete ellenére – óriási különbségek vannak az ellátásban a térségek között. A főigazgató szerint ez részben az infrastrukturális különbségekkel és a hagyományokkal magyarázható, ezért más-más feltétellel indul a beteg és az őt ellátó rendszer is. Mindezt tovább bonyolítja két jelenség: az ellátás fejlesztésekor a politikai lobbik is jobban érvényesülnek fejlettebb környezetben – tehát ott költenek többet az egészségügyre, ahol amúgy is egészségesebbek az emberek –, és sok helyütt most is a beteg fizetőképességétől függ, hogy milyen szinten tudja igénybe venni a szolgáltatást. Erre nagyon egyszerű példa a gyógyszer, amelyet még a támogatás ellenére sem tud mindenki kiváltani.

Nemrég uniós pályázatok révén nyílt lehetőség arra, hogy a kistérségek, önkormányzati társulások közösségi pénzből fejlesszék járóbeteg-szakellátásukat. A kétségtelen előnyök mellett azonban az európai fejlesztési projektek nagy terhet jelentenek, mert az előírások szerint az így létrejött, vagy fejlesztett szakrendelőket általában öt évig köteles fönntartani a nyertes önkormányzat. Ezzel kapcsolatban Rácz Jenő is már többször hangot adott aggodalmának, mondván: ha egy kistérségi önkormányzati társulás vagy egy kisvárosi önkormányzat vállalta a fejlesztést, de – jellemzően önhibáján kívül, a gazdasági helyzet miatt – mégsem lesz képes fenntartani az egészségházat, akkor nemcsak az intézmény fenntartásának veszteségeit kell elviselnie, hanem vissza kell fizetnie a fejlesztésre elnyert pénzt is, és ez most fenyegető kockázatot jelent. Éppen ezért – mondta Rácz Jenő – minden fejlesztés előtt meg kellene vizsgálni, hogy az életképes lehet-e, aminek eldöntésében fontos szempont a helység lélekszáma és a létrejövő egészségügyi szolgáltatás profilja.

Kistérségi szakrendelők esetében legalább negyvenezer lakos képes megfelelő ellátási szükségletet „generálni" a mai finanszírozás mellett, s „kitermelni" a szakrendelő tényleges működési költségeit. Ugyancsak uniós pénz teszi lehetővé, hogy a régiók széles körű, nívós ellátást nyújtó kórházakat, úgynevezett egészségpólusokat alakítsanak ki. A pályázatokból kitűnik, hogy csaknem minden nagyobb kórháznak onkológiai ambíciói vannak, azonban azt is lehet hallani, hogy ebben az ellátási formában néhány centrum bőven elegendő lenne. Rácz szerint tény, hogy az onkológiai ellátás ma már rendkívül specifikus, ezért a színvonalat nem lehet minden intézményben biztosítani, főleg nem a kisebb kórházakban. Elsősorban nem a gyógyszeres kezelésekről, hanem a sugárterápiáról és a bonyolult diagnosztikus eljárásokról van szó, amelyek nagy szakértelmet, értékes berendezéseket igényelnek. Ezeket csak speciálisan kialakított centrumokban lehet elvégezni. Úgy tartja, minden régióban szükség van egy-egy központra, amelyek a szakma európai szintű és átgondolt fejlesztési koncepciója alapján épülnek ki, és tevékenységüket az Országos Onkológiai Intézethez (OOI) kell igazítani.

A veszprémi kórház is fejleszti onkológiai ellátását, így az egymilliós lélekszámú közép-dunántúli régió sugárterápiás onkológiai központjává válhat. A betegeket jelenleg Győrbe, Kaposvárra és az OOI-be irányítják. A régiós központtal az országos intézet kapacitásgondjai is mérséklődnének. Az uniós fejlesztési programmal a már meglévő onkológiai központok sugárterápiás fejlesztése is megvalósulna. A Cholnoky kórház már benyújtotta engedélyeztetésre kiviteli tervét, s a kapacitásbefogadáshoz is elkészítette szakmai anyagát.