Álom a hosszú, fitt élet

A Békés megyei férfiak tíz év alatt behozták a lemaradást, a születéskor várható élettartamuk majdnem eléri az országos átlagot.

Az itt élő nők szintén a hazai átlaghoz közelítve nyolc esztendővel hosszabb életűek. A hosszú élet azonban önmagában kevés a boldogsághoz, megkeseredik, ha betegeskedve tölti az ember. Márpedig a statisztika azt mutatja, hogy az emelkedő életévekkel arányosan nem emelkedik az egészségben eltöltött esztendők száma. Ez a körülmény nemcsak az egyes emberek közérzetét rontja, de nemzetgazdasági szempontból is egy sor hátránnyal jár.

Az Európai Unió már tavaly figyelmeztetett rá, hogy a gazdagabb tagállamaiban átlagosan tizennégy évvel tovább élnek egészségesen az emberek, mint a keletebbre fekvő térségben.
Utóbbiak amellett, hogy az egészségügyi ellátásra nagyságrenddel többet költenek, azt az EU célkitűzést is nehezen teljesítik majd, amely elvárja, hogy az 55—64 évesek munkavállalói arányát 2010-re ötven százalékkal megemeljék. A nők években mérhető jobb kilátásait megyénkben is árnyékolja, hogy huzamosabb betegeskedésre kell számítaniuk, hetvenéves korukig másfélszer több betegségben töltött év vár rájuk, mint a hasonló korú férfiakra. A legkedvezőbb helyzetben mindkét nem tagjai közül az egyetemi diplomás nagyvárosiak vannak, ugyanis az iskolázottság és a városi lét hosszabb életet és rövidebb betegidőszakot ígér.

Dr. Kovács József, a megyei Pándy Kálmán kórház főigazgató főorvosa szerint ez nem véletlen, hiszen a szociális körülmények és a társadalmi környezet az egészégi állapotunk befolyásolója. Az életmód és a pszichés állapot rengeteget javíthat, de ugyanígy ronthat is a helyzeten. Lényegében a testi, lelki, szellemi tényezők összessége a meghatározó, s ezek együttesében az egészségügyi rendszer mindössze 10—15 százalékot tesz ki.

- Nagy probléma, hogy bár a várható élettartam kitolódik, a betegségek egyre korábban jelentkeznek - mondta dr. Kovács József. A súlyos problémák, köztük a szív-érrendszeri panaszok sokszor már negyven táján megjelennek. Negyven-hatvanéves kor között pedig a daganatos betegségek — a tüdő-, prosztata-, vastagbélrák és a nőgyógyászati gondok — aránya is nő. S említést tehetünk azokról a betegségekről - refluxról, cukorbetegségről, anyagcserezavarokról, allergiáról, túlsúlyról -, amelyek ugyan nem halálosak, de fokozatosan rontják az életminőséget. A korai felismerésben, a veszélyeztetett emberek szűrésében, a velük való foglalkozásban kellene előrelépést tenni.