Alvászavarok nagyító alatt | Weborvos

A felnőtt lakosság több mint 30 százaléka számol be átmeneti alvásszavarról, tartós zavaroktól közel 10 százalék szenved.

Az ilyen esetekben sokan rögtön az altató után nyúlnak, azonban a szakember véleménye szerint az alvásgondokat nem szabad ilyen módon kezelni, ehelyett alvásvizsgálattal kell a problémák gyökerét feltérképezni.

A fővárosi Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központban tetten érik az alvást zavaró kóros állapotokat. Szakács Zoltán osztályvezető főorvos hangsúlyozta, hogy a legtöbb közúti baleset délután és hajnali három órakor következik be, mert ekkor vagyunk a legálmosabbak. A Honvéd Kórház épületében található Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központba érkező betegek legtöbbje arról panaszkodik, hogy nehezen tud elaludni éjjel vagy gyakran felébred.

A szakember elmondta, hogy alvászavarról akkor beszélhetünk, ha a beteg villanyoltás után még fél óráig nem alszik el, vagy ha panaszai legalább egy hónapig fennállnak. Ha valaki rendszeresen kialvatlanul ébred, annak ellenére, hogy napi hat-hét órát aludt, az is betegséget jelez - mondta Szakács Zoltán. Ez pedig memóriazavart, a figyelem elmaradását és tanulási nehézségeket is okozhat.

Ismert tény, hogy agyunk alvás közben sem pihen, hiszen az agykéreg cukorfelhasználása álomfázisban megháromszorozódik, és ekkor töltődik fel energiával a memóriánk is.

A főorvos kiemelte, az alváshiánynak komoly szervi és pszichológiai következményei lehetnek, így e gondokat csak abban az esetben lehet altatóval kezelni, ha szorongásos panaszok állnak a tünetek hátterében. Szorongásnál ugyanis az adrenalin felhalmozódása okozza az álmatlanságot, ezért lehet indokolt a kémiai segítség.

A középkorú férfiak esetében gyakori probléma, hogy az elhízás miatt alvás közben lecsökken a garat keretmetszete, ez pedig horkolást illetve alvási apnoét (légzésszünetet) okoz - ez az egyik legjellemzőbb alvászavar. Az éjszakai garatelzáródás miatt kialakuló légzésszünetek pedig igen veszélyesek, mert a betegeknél oxigénhiányos állapotot idézhetnek elő. Ennek következménye pedig az olyan alacsony oxigénszint lehet, ami a szív ingerképző rendszerét felborítja, ami szívritmuszavart okoz, s ennek hatására megalvadhat a szívben a vér, s stroke is kialakulhat. Az ilyen eseményekkel magyarázhatók az éjszakai infarktusok, illetve a reggelre tapasztalható bénulások is - hívta fel a figyelmet a főorvos.

Nagy betegségcsoportot alkot a narkolepszia is, ami fiatal felnőtteknél jelentkezik. Ma hazánkban körülbelül kétezer narkolepsziás lehet, de csak százötven körülire tehető azoknak a betegeknek a száma, akiket folyamatosan kezelnek. A betegségre jellemző tünet az, hogy a páciens bárhol, bármilyen körülmények között képes elaludni, akár evés, sétálás, nevetés, sírás közben is.

Szakács Zoltán elmondta, hogy sok narkolepsziást lustaként, drogosként, gyógyszeresként könyvel el a környezete, mert a páciensek nem fordulnak orvoshoz, hiszen nincsenek tisztában azzal, hogy kezelésre szorulnak.

Az alvászavaros betegségeket jól lehet kezelni gyógyszerekkel, műtéti beavatkozásokkal, illetve viselkedésterápiával, azonban a kezelés elengedhetetlen feltétele a helyes diagnózis felállítása. Az Állami Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjába este érkeznek a betegek, akiket külön szobákban helyeznek el. Az alvástechnikusok elektródákkal szerelik fel a pácienseket, majd az orvosok egy központi megfigyelőhelyiségben, számítógépen keresztül vizsgálják a betegek alvás közbeni légzésszámát, szívverését és agyi tevékenységét. A továbbiakról pedig az eredmények tükrében hoznak döntést a szakemberek.