Aradi ivóvízexport Békésbe

Közös konzorciumot hozott létre szerdán a Békés Megyei Vízművek Zrt. és az Aradi Vízmű Rt.

Az együttműködés célja, hogy a két vízműcég 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal vegyes vállalatot alapítson Romániában, amely naponta legfeljebb 36 ezer köbméter kiváló minőségű ivóvizet adna a Békés megyei regionális ellátórendszerbe - mondta Krisztován Anna, a Békés megyei vízmű szóvivője. A literenként 1-3 mikrogramm arzént tartalmazó aradi vizet elkevernék a magyar oldalon vételezett ivóvízzel, így a vezetékbe kerülő víz arzénszennyezettsége a literenkénti 10 mikrogrammos uniós határérték alá kerülne.

A dél-alföldi vízminőségjavító programot még az Orbán-kormány indította el a 201/2001-es számú kormányrendelettel. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács gesztorságával 2003 decemberében több mint 200 település részvételével konzorcium alakult a program megvalósítására. Az említett kormányrendelet szerint az Európai Bizottság 98/83-35 irányelvének megfelelő minőségű ivóvizet kell biztosítani a lakosságnak. Dél-Alföldön a legfontosabb vízminőségrontó tényező az arzénszennyezettség. Még a múlt század nyolcvanas éveiben állami program keretében víztisztítókat telepítettek a térségben, hogy az ivóvízben lévő arzén mennyiségét az akkori magyar szabvány, 50 (később már 30) mikrogramm/liter alá szorítsák. Ám a literenkénti 10 mikrogrammos uniós szabványhoz képest ez az érték is túl magas. Magyarország vállalta, hogy 2009. december 25-ig az uniós irányelvnek megfelelően megoldja az ivóvíz minőségének javítását. Mivel ez nem történt meg, három év halasztást kértünk az Európai Uniótól.

A dél-alföldi régió ivóvízminőség-javítása az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) keretén belül a Környezet és energia operatív program (KEOP) kiemelt nagyberuházásai közé került. Grománé Tóth Erika, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője elmondta: a program célja a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása. Eszközei: az indokolt mértékű integráció, az önkormányzati tulajdonú vízművek gazdaságos üzemeltetése, tisztító technológiák létrehozása, illetve új térségi rendszerek kialakítása, hogy a legkedvezőbb vízbázisokról vezessék el az ivóvizet oda, ahol nem megfelelő a minősége.

- Hét év alatt szinte semmi nem történt - mondta Nagy Béla, a dél-békési Medgyesegyháza polgármestere. - Közben elköltötték csaknem kétmilliárd forintot különféle előtanulmányokra, amelyekből a mi településünkre nézve is ijesztő perspektíva bontakozik ki. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány és a költségbecslés alapján a program Medgyesegyházára jutó része nettó 324 millió forintba kerülne. Nem tudjuk, hogy ennek 10 vagy 20 százaléka lenne-e az önrész, de az évi egymilliárdos költségvetésünk 95 százaléka előre be van táblázva intézményműködtetésre. A költségbecslés alapján köbméterenként nettó 107 forinttal emelkedne a már ma is 200 forintos vízdíj.

Nagy Béla szerint egyáltalán nem biztos, hogy a 30 mikrogramm/literes magyar ivóvíz valóban károsítja az egészséget. A polgármester uniós forrásokból úgy tudja, hogy a 10 mikrogramm/literes határértéket azoknak a tagországoknak a nyomására határozták meg, amelyekben nagy a halfogyasztás. A tengeri állatok szervezetében arzén halmozódik fel, ezt akarták ellensúlyozni azzal, hogy az ivóvíz arzéntartalmát a lehető legalacsonyabbra szorítják. Magyarországon azonban kevés halat és tengeri terméket fogyasztanak, ezért Nagy Béla szerint itt az egészségmegőrzés érdeke nem indokolja a szigorú határérték alkalmazását.

- A vízminőség-javításra az uniós jogharmonizáció kötelezi Magyarországot. A végrehajtásra születtek hazai jogszabályok, amelyeket egy vízműcégnek nem áll módjában felülbírálni - reagált a felvetésre a Békés Megyei Vízművek Zrt. szóvivője. A medgyesegyházi polgármester szerint azt nem az Európai Unió írta elő, hogy a KEOP pályázati rendszerében csak konzorciumban lehet pályázni, egyénileg nem. A több mint 200 tagú konzorcium döntésképtelen és működésképtelen, ennek ellenére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ragaszkodik a kényszertársuláshoz. - Még ha a magyar állam és az Európai Unió ki is fizetné a beruházási költségek nagy részét, ilyen alacsony lakossági jövedelmek, ekkora munkanélküliség mellett ez a gazdag országokra méretezett, drága rendszer fenntarthatatlan - érvelt Nagy Béla. - Ilyen formában való megépítése azoknak az érdeke, akik minél többet akarnak keresni az építésen, és a kezükben akarják tartani az egész régió ivóvízellátását.

Krisztován Anna szerint viszont olcsóbb a Maros hordalékkúpjának aradi vízkivételi műveiből származó, kiváló minőségű vizet átvezetni Magyarországra, mint a helyben találhatót megtisztítani. A hazai víz nemcsak arzénnal szennyezett, hanem nitráttal, néhol borral is. Ráadásul a tisztított víz élvezeti értéke messze elmarad az eleve kiváló minőségűtől. Ha megalakul a magyar-román vegyes vállalat, akkor Lőkösháza és Kevermes térségében kiépítenek egy 30 kilométer hosszú vezetéket, amellyel az aradi vízbázist összekötik a már meglévő Békés megyei regionális rendszerrel. Hatvan település 300 ezer lakosa kap így a jó ivóvízből, amelynek árát az ezután megalakítandó vegyes vállalat határozza meg, figyelembe véve a román kormány által meghatározott vízkivételi díjat.