Az átültetett idegsejtek is megbetegszenek

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A kutatók csalódására kiderült, ez az út sem visz feltétlenül közelebb a betegség gyógyításához.

A Parkinson-kórra a végtagremegés és az izomzat merevvé, rideggé válása jellemző. Az agyféltekék mélyén lévő szürkeállomány alkotta törzsdúcok tönkremennek, és kevesebb ingerületátvivő dopamin termelődik.

Bár a betegség gyógyítására alkalmazott műtéthez, az idegsejt-átültetéshez mindeddig nagy reményeket fűztek, újabb adatok szerint az eredmény korántsem végleges. Jeffrey Cordower, a chicagói Rush egyetem, és Patrik Brundin, a svéd Wallenberg kutatóközpont munkatársa boncolási adatokra hivatkozva most egymástól függetlenül arról számolt be, hogy a korábban műtéttel kezelt betegekben maguk az átültetett ép idegsejtek (neuronok) is megbetegedtek.

A műtéthez a sejteket elvetélt magzatokból nyerik. A sejtátültetés az eredeti elképzelések szerint nemcsak a dopamintermelést tenné újra lehetővé, de azt is, hogy új, egészséges idegsejtek fejlődjenek.

Sajnos a kezdeti biztató remények most kétségekbe hanyatlanak. Mindkét munkacsoport észlelte, hogy az átültetett sejtekben is megjelentek a Parkinson-kórra jellemző "Lewy-testek", ezek egy alfa-szinuklein nevű fehérjét tartalmazó mikroszkópos struktúrák. Ez annál is inkább meglepő, mivel eddigi tudásunk szerint a Parkinson-kór a fiatal sejteket sosem támadja meg. Az elhunytakban ráadásul az idegsejt-átültetést 9-16 évvel korábban végezték, azaz a beültetett magzati sejtek nem voltak még idősek. "Sohasem láttunk még alfa-szinukleint idegsejtben 40 éves kor alatt" - erősítette meg Jeffrey Cordower.

A kételyeket fokozza, hogy ugyanakkor Ole Isacson munkacsoportja a belmonti McLean Kórházban három sejttranszplantált parkinsonos beteg boncolásakor a korábban átültetett sejteket teljesen épnek találta.

Arról, hogy miért "kapják meg" a Parkinson-kórt a beültetett ép sejtek, és miért csak évek múltával, csupán elméleti meggondolások vannak. Az első lehetőség, hogy a betegség specifikus fehérjéje - esetleg módosult formában - a szomszédos beteg agysejtekből kerül az új neuronokba. Ám az is lehetséges, hogy a beültetett sejtek gyulladás áldozataivá válnak.

A leginkább valószínű, hogy a befogadó szervezet immunreakciójával állunk szemben, azaz olyan megoldásokat kell keresni, ahol az ép sejteket nem kívülről viszik a szervezetbe, hanem azokat maga "termeli", és az immunrendszer nem idegen szövetként fogja fel.