Az egészségügyi háttéripar bajban van | Weborvos

Tragikusnak tartja a kórházak adósságállományának ugrásszerű növekedését Mikola István, a parlament egészségügyi bizottságának alelnöke.

A lejárt 150 milliárdos tartozásállomány a beszállítókat is veszélyezteti, akik - ha a bankok leállnak a hitelezéssel - súlyos likviditási gondokra számíthatnak - jelentette ki a bizottság ülésén.

Az évi 5 milliárdos orvostechnikai forgalmat bonyolító Johnson & Johnson Kft.-nek a teljes kintlévősége 2 milliárd, amelynek a fele lejárt tartozás. Szokodi Csaba ügyvezető igazgató elmondta, az a tapasztalatuk, hogy az egyetemi klinikákon és a nagyobb gyógyító intézményekben halmozódik az adósság, ott, ahol nagy a betegforgalom. A szűkös tb-finanszírozás miatt a kórházak jó része halasztja a tervezhető műtéteket, ezért 20-30 százalékkal kevesebb a beavatkozás. Így, miközben nő a beszállítók kifizetetlen számlája, zsugorodik a forgalmuk, és stagnál vagy csökken az orvostechnológiai termékek ára.

Nincs elegendő fedezet a gyógyításra - állítja Varga Gábor, a Győri Petz Aladár Oktató Kórház főigazgatója. Amíg tavaly átlagosan havonta 912 millió forintot kaptak a biztosítótól, most 631 milliót. A jövő évi költségvetés ismeretében a 2008-as havi átlag 86 százalékát kapják csupán. Így tovább nőnek majd a várólisták, ám az adósságot valahogy rendezni kell - tette hozzá.

A cégek abban reménykedtek, hogy a kórházak és a kormány képviselőinek megállapodása az egészségügyi háttériparon is segít. Ám az intézményeknek eddig juttatott 4,5 milliárdtól nem változott a tartozásállomány - mondja Jóbai Zsolt, a Replant Cardo Kft. ügyvezető igazgatója. Az orvostechnikai és gyógyászati segédeszközöket forgalmazó, 4 milliárdos éves forgalmú cég lejárt kórházi tartozása 100 millió, s az intézmények folyamatosan kérik a számlák kiegyenlítésének átütemezését. Egyelőre a cég likvid, s ha december végén hozzájutnak a kintlévőségükhöz, nem kell a drága hitelhez folyamodniuk.