Az embernek joga van rá, hogy a halált válassza
Közzétéve: 2007. 11. 17. 10:27 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2007. 11. 17. 10:27 -
• 2 perc olvasás
Ton Vink „öngyilkossági tanácsadó", aki nem biztat, csak tájékoztat, elmondja, az embernek joga van rá, hogy a halált válassza.

A vele beszélgetést folytatók tíz-tizenöt százaléka önkezével vet véget az életének. Azért autóznak ide, a német határhoz közeli, kelet-hollandiai Velpbe, hogy potom ötven euró (12 ezer 800 Ft) konzultációs díj ellenében öngyilkosságukat beszéljék meg.
Évente száz-százhúsz „kliense" van Hollandiából, de egy részükkel telefonon tartja a kapcsolatot. Hozzá csak a legelszántabbak mennek. Az 54 éves, háromgyerekes családapa, filozófus, főállásban egy szakfolyóirat szerkesztője, aki filozófiai tárgyú középiskolai oktatási anyagokat is készít. Nyolc éve állt „öngyilkossági tanácsadóként" a De Einder alapítvány szolgálatába.
Bölcseleti problémaként kezdte el érdekelni, hogy az emberek véget vethetnek-e önkezükkel az életüknek. Meggyőződése, hogy az embernek joga, hogy a halált válassza, de tisztában kell lennie azzal, hogy mit tesz. Senkit sem biztat az öngyilkosságra, de le sem beszéli a szándékáról. Megvitatják velük, hogy milyen - általában nehezen, csak receptre beszerezhető gyógyszerekkel, például túladagolt fájdalomcsillapítókkal vethetnek véget az életüknek emberhez méltó módon. Egy felmérés szerint azok, akik a gyógyszeres halált választják, a képzett és viszonylag jómódú rétegekből valók.
Ton Vink elmondja, az eutanáziát szabályozó 2002-es holland törvény nem a kegyes halálra ad jogot, csak arra, hogy a beteg ezt kérje. Az orvos megtagadhatja a „végső felmentést". Boudewijn Chabot amszterdami pszichiáter nyomán Ton Vink szívesebben beszél „öneutanáziáról" az öngyilkosság helyett. Szerinte az öneutanázia annyival biztosít nagyobb szabadságot az „elősegített halálhoz" képest, hogy teljes felmentést ad az orvosnak.
A Chabot doktori értekezésében szereplő adatok szerint évente 4400-an vetnek véget az életüknek „öneutanáziával", az összes halálesetek 3,2 százaléka, ebből 2800-an „passzívan", úgy, hogy visszautasítják a táplálkozást. Ezerhatszázan „aktívan", környezetükkel egyeztetve hagyják maguk mögött ezt a világot.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek