Az emberre is veszélyes lehet a Q-láz | Weborvos

Idehaza egyelőre nem kell semmilyen védőintézkedést bevezetni a kecskeinfuenza miatt.

Több tízezer kecske kényszervágásával próbálnak gátat vetni az emberre is veszélyes Q-láz (Queensland-fever) terjedésének Hollandiában: a legutóbbi nyilvántartás szerint már hatvan állatfarm érintett az ország 410 nagy állattartó gazdaságából, ahonnan összesen 40 ezer kecskét küldtek kényszervágásra. Az állatokat méreginjekciókkal folyamatosan pusztítják el. Jelenleg a holland kecskeállomány hozzávetőleges létszáma 374 ezer.

A kormány korábban még úgy döntött, hogy beoltják az ország teljes kecske- és juhállományát a „kecskeinfluenza" néven is ismert, Q-láz ellen, amely az idén már hat emberi halálát is okozta. A holland mezőgazdasági minisztérium szerint a humán Q-láz megbetegedéseket - ebből 2300-at regisztráltak az idén - az állatok okozták. A ritka, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Coxiella burnetii nevű baktériumtörzs okoz, emberről emberre általában nem terjed, de az állatok átvihetik az emberre a fertőzést. A betegség influenzaszerű tünetekkel jár, antibiotikumokkal kezelhető, de akár a-típusos tüdőgyulladást, és végső soron halált is okozhat.

- Hazánkban sem ismeretlen a Q-láz - mondta az országos főállatorvos helyettese. Egy-egy állat megbetegszik időnként, „áthangolódik az immunrendszere" - fogalmazott Bognár Lajos, de járványt a baktérium még soha nem okozott. Valóban átterjedhet a betegség az emberre, de nem olyan, mint egy influenza, nem terjed a levegőben, ezért komoly közegészségügyi problémát nem jelenthet.

A holland szakemberek egyébként néhány hete legutóbbi ülésükön tájékoztatták az Európai Unió főállatorvosait arról, hogy milyen intézkedéseket terveznek. Legközelebb jövő év elején lesz hasonló tanácskozás, és akkor felteszik majd a kérdést, hogy sikerült-e a hollandoknak ellenőrzésük alatt tartani a járványt.

Idehaza egyelőre nem kell semmilyen védőintézkedést bevezetni, mondta a szakember. Ha azonban nem javul a helyzet, elképzelhető, hogy folyamatosan figyelni kell a kintről érkező, valamint a hazai nyers kecsketejből készülő tejet és tejtermékeket. A pasztőrözés során ugyanis a kórokozó elpusztul, anélkül viszont túlélheti a feldolgozást, és a fogyasztók számára is veszélyes lehet.