Az EU harcol az asztmával

Többszörösére nőtt a tüdőrákos és kilencszeresére az asztmás megbetegedések száma.

Mintavételi pontokat kell majd felállítaniuk a nagyvárosokban és a 250 ezer lakost meghaladó településeken az EU-tagállamoknak a levegőszennyezettség mérésére egy új uniós jogszabály szerint.

Városon kívül pedig százezer négyzetméterenként kellene ilyen állomást telepíteniük. A mérési kritériumrendszert uniós szinten egységesen kell majd alkalmazni. Az Európai Parlament megszavazta a levegőminőségről szóló irányelvet, mint az emberi egészségre legkárosabb atmoszferikus mikrorészecskék koncentrációjának plafonját. A jogszabály életbeléptetése után a tagállamok két évet kapnak, hogy annak tartalmát saját gyakorlatukba ültessék. Olajos Péter az EP-vitában elmondta, a világon több mint 300 millió ember szenved asztmában, ebből 30 millió Európában, 200 ezer Magyarországon, az asztmások száma hazánkban tíz év alatt 250 százalékkal nőtt, a betegség legfőbb oka pedig a légszennyezés. Budapest már az év első harmadában eléri a megengedett határérték-túllépések számát, sőt nem ritkák a négy-ötszörös túllépések sem. Hegyi Gyula úgy vélte: „a tiszta levegőhöz való jog emberi jogként is értelmezhető, hiszen a tagállamok és az Európai Unió feladata legalább az ember alapvető létfeltételeinek (tiszta víz és levegő) a biztosítása". Többszörösére nőtt a tüdőrákos és kilencszeresére az asztmás megbetegedések száma. A forgalmas utak mellett élő kisgyerekek lényegében folyamatos kockázatnak vannak kitéve - hívta fel a figyelmet Hegyi.