Az orvos nyomtat egy új szervet a betegnek

Közzétéve: 2012. 07. 13. 08:03 -

• 3 perc olvasás

A készülék először egy lézerszkennerrel feltérképezi a seb alakját és mélységét.

Weborvos Archívum

A testen kívül növesztett szövetek és szervek előállítása tehát 3D bionyomtatással vagy más eljárásokkal, de már nem a science fiction mesék világa. A különleges 3D nyomtatók különböző alapanyagokból, pontról pontra, vonalról vonalra, rétegről rétegre építik fel a számítógépes tervezőprogram által megadott struktúrát – írja a Népszabadság – online.

Kézzel fogható térbeli tárgyak előállítására ma már egyre könnyebben elérhető technológiának számít a háromdimenziós nyomtatás. A különleges 3D nyomtatók nem tintával és papírral dolgoznak, hanem különböző alapanyagokból, pontról pontra, vonalról vonalra, rétegről rétegre építik fel tálcájukon a számítógépes tervezőprogram által megadott struktúrát. Így viszonylag gyorsan, néhány óra alatt megfogható, létező modellé válnak a digitálisan tervezett objektumok, legyen szó újfajta csokoládébonbonról, egy fogkefe ergonomikus nyeléről vagy egy csonthiányt pótló protézisről. A gyorsan kézbe vehető prototípus segíti a hibák kijavítását, a tervezésben részt vevők könnyebben tudnak javaslatokat megfogalmazni és a tapasztalatok alapján változtatni a terven.

Nemrég adták hírül a világ hírügynökségei, hogy egy 83 éves, krónikus csontfertőzésben szenvedő asszony immár egy éve él titánporból nyomtatott állkapocs-implantátummal, amelyet a belgiumi Hasselt Egyetem Bioorvosi Kutatóintézetében készítettek.

A háromdimenziós nyomtatás azonban nem csak a tökéletesen illeszkedő, személyre szabott protézisek megalkotásában nyújt segítséget. Ma már ennél többről van szó: élő sejtekből is van elvi lehetőség strukturált szövetek létrehozására printeléssel. A szervezeten kívül, bioreaktorokban szaporított sejttenyészeteket „tintaként" használva, feladatukat ellátni képes „anatómiai szerkezetek" is létrehozhatók.

Világszerte több kutatócsoport igyekszik megtalálni azokat a technológiákat, amelyekkel véglegesen károsodott szöveteket vagy akár egész szerveket lehet biotechnológiai úton előállított, élő sejtek keverékéből kinyomtatni, hiszen a beültethető donorszervek hiánya mindenütt égető probléma. Az új eljárás angol neve bioprinting, és döbbenetes távlatokat nyit a gyógyításban. Az észak- karolinai Wake Forest Egyetem Helyreállító Orvostudományi Intézetében (Institute for Regenerative Medicine) például, többek között, olyan hordozható készüléken dolgoznak – a honlapjuk leírása szerint –, amely a nagy felületű égési sebek kitöltését végzi majd, közvetlenül a seb területére printelve egy speciális anyagot.

A fejlesztés alatt álló készülék először egy lézerszkennerrel feltérképezi a seb alakját és mélységét, hiszen minden sérülés más és más. Az adatokból háromdimenziós tervrajz készül, amely meghatározza, hogy hány réteg felhelyezésére van szükség ahhoz, hogy a sérült bőrszövet be tudjon gyógyulni" – nyilatkozta a projekt vezetője, James Yoo a BBC Newsnak 2011-ben. A sebfelület kitöltésére egy különleges, részben őssejteket, részben egy kollagénszerű anyagot tartalmazó – az egyetem honlapján „dresszing"-nek nevezett – folyadékot fejlesztenek, amely a sebre kerülve vázként befogadja a gyógyuló bőr sejtjeit, elősegítve a seb mielőbbi záródását. Az égési sebek az USA-ban az iraki és az afganisztáni háború miatt kerültek az érdeklődés középpontjába, hiszen a háborús sérülések között különösen gyakoriak a súlyos égések. Ezt a projektet tehát az amerikai hadsereg is finanszírozza.

A normál népesség körében a legnagyobb igény a beteg vese, illetve máj cseréjére lenne, ezek azonban egyelőre túlságosan komplex szervek ahhoz, hogy a szervezeten kívül létre lehessen hozni őket. Az egyik nagy probléma a szervek vaszkularizációja, tehát oxigént és tápanyagokat szállítani képes érhálózattal való ellátása. Érdarabok bioprinterrel való előállításával foglalkozik a Missouri Egyetem munkatársa, Forgács Gábor professzor is, aki fizikusként indult Magyarországról, és ma már „szövetmérnök"-ként, saját fejlesztésű bioprintereken dolgozik. A kísérleti érnyomtatáshoz az általa vezetett kutatócsoport egy sejtkeveréket alkalmaz, amelyben az emberi ér három legfontosabb sejttípusa található meg: az érfal belhámját alkotó endotheliális sejtek, izomsejtek, valamint az ér vázát alkotó kötőszöveti sejtek. A sejtek elrendezését „rábízzuk a természetre" – nyilatkozta a 2010-ben hazalátogató professzor Gimes Júliának a Kossuth rádió Szonda című műsorában, majd arról beszélt, hogy amint az emberi vérhez hasonló folyadékot áramoltatni kezdik a nyomtatott érdarabkában, a sejtek maguk rendeződnek a megfelelő helyre, hogy a genetikailag kódolt feladatukat elláthassák.

Ám nem csak nyomtatással képzelhető el a testen kívül egy új, működőképes szerv létrehozása. A Time Magazine 2011-ben a top 10 áttörő eredmény az orvostudományban közé választotta a már említett, Institute for Regenerative Medicine igazgatója, Anthony Atala vezette tudóscsoport eredményét, akiknek sikerült öt fiatal páciens húgycsövét szervezetükön kívül növesztett új szervekkel pótolnia.

Kövess minket!

sebészet
Weborvos
Weborvos

Kapcsolódó cikkek