Azbesztpótló antimon: ez is mérgező | Weborvos

A városi levegőben megjelent az antimonpor, és vele az újabb egészségügyi kockázatok sora.

Európában a 80-as évek vége óta folyik az azbeszt elleni „keresztes hadjárat". A folyamat során nemcsak az épületszigetelésekből távolították el a hőálló, de a környezetbe kerülve kis mennyiségben is tüdőrákot okozó ásványi anyagot, hanem az azbeszttartalmú gépjárműfékbetétek gyártását is leállították. Az átállásnak lett egy nem várt mellékhatása: a városi levegőben megjelent az antimonpor, és vele az újabb egészségügyi kockázatok sora.

Salma Imre levegőkémikus, az MTA doktora elmondta, az antimon mindig is jelen volt a levegőben, ám az utóbbi 10 évben jelentősen, 50-80 százalékkal megnőtt koncentrációja a városi közlekedési csomópontokban. A kutató munkatársaival OTKA-programok keretében vizsgálja a városi levegő összetételét, egyebek mellett Budapesten az Astoriánál.

Tapasztalatai szerint 1996 és 2002 között a kén, az arzén, a bróm és az ólom koncentrációja jelentősen csökkent, a króm, az antimon, a réz, a cink és a bárium mennyisége megnőtt. A változások többsége a gépjármű-közlekedéshez köthető. A legnagyobb mértékben a levegő antimontartalma növekedett meg. Mivel a két anyag biológiai hatásmechanizmusa eltérő, nehéz őket összehasonlítani, de mindkettő káros. A kutató szerint a tényleges kockázatot nagyban befolyásolja, hogy az antimon milyen kémiai formában van jelen a környezetben.