Bármit beveszünk, avagy álhírek az egészségügyben

Minél érzékenyebb a téma, annál nagyobbat szól az (ál)hír, néha hiába a cáfolat.

Alig kezdődött meg, máris durva a kampány. Semmi sem szent, sőt minél érzékenyebb a téma, annál nagyobbat szól az (ál)hír. Most például az, hogy nem kapnak majd egészségügyi ellátást a 75 éven felüliek. Hiába a cáfolat: nem volt, nincs és nem terveznek életkori korlátozást az egészségügyi ellátásban, a tényközlés legfeljebb kényszerű magyarázkodásnak hat a „bombahír" mellett – olvasható a Magyar Idők online kiadásában.

Sokan nem hittek a szemüknek, amikor a következőket olvasták: „Orbánék megtették az elképzelhetetlent: 75 év felett nincs egészségügyi ellátás!" „A kormány szerint 75 év felett már nem kell meggyógyulni." „Életkori korlátozás jön a magyar gyógyításban!"– ilyen és ehhez hasonló címekkel terjed a 168 Óra „Diszkrimináló egészségügy – 75 felett nem jár a gyógyulás" címmel április második felében megjelent cikke. Az, amelyikben ugyan számtalan szakembert megszólaltattak, csak egy helyről nem kértek megerősítést: a gyógyszerek támogatásáért felelős Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK – lánykori nevén OEP). Így azután hiába cáfolta az egészségbiztosító utóbb a hírt, hangsúlyozva, hogy az írás megtévesztő és alaptalan félelmet kelthet a betegekben, az internet bugyrai újra és újra feldobják „a hírt".

A félreértés, vagy inkább a félremagyarázás abból adódott, hogy az egészségbiztosító több új onkológiai gyógyszert is befogadott a normál finanszírozásba (ez azt jelenti, hogy ezentúl nem kell egyedi méltányossági engedélyt kérni az alkalmazásukhoz), és kettőhöz életkori figyelmeztetést (nem tiltást!) adott ki. Mégpedig azért, mert azt maga a gyógyszergyártó kérte. A készítmény európai uniós törzskönyvében is az szerepel ugyanis, hogy „a 75 éves vagy annál idősebb betegektől származó adatok mennyisége túlságosan korlátozott ahhoz, hogy erre a populációra vonatkozóan következtetéseket lehessen levonni." Magyarán ebben a korosztályban és ebben a betegségben (tüdődaganatban) az adott szer hatásosságára nincs egyértelmű bizonyíték, illetve – a NEAK-tól kapott tájékoztatás szerint – az érintett készítménnyel végzett klinikai vizsgálat eredménye szerint a 75 évnél idősebb betegek esetében nem volt érdemi különbség az érintett készítmény és a kontroll kemoterápiás kezelés között. Éppen ezért a figyelmeztetés nem jelent semmilyen tiltást, csak azt jelenti, hogy a kezelőorvos felelőssége, ha ennek ellenére ezt a készítményt 75 évesnél idősebb páciensnek rendeli, és az mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket (vagy netán komolyabb mellékhatásokkal jár).

– Egyetlen kezelésnél, gyógyszernél vagy gyógyeszköznél sem alkalmaz életkoralapú finanszírozási korlátot az egészségbiztosító – hangsúlyozza Kiss Zsolt, a már említett NEAK megbízott főigazgatója. Szakmai korlátozások ugyanakkor lehetségesek, főként azért, mert az idősebbek körében gyakoribb a rosszabb egészségi állapot, több krónikus betegség is fennáll, és az idősebb szervezet nem úgy reagál például a rákgyógyszerekre, mint a fiatalabb. Emellett
– mint ennek az új, tüdőtumor elleni szernek a példája mutatja – az új hatóanyagokat nem mindig vagy nem nagy arányban tesztelik 75 évesnél idősebbeken.

A felnőtt magyarok 39 százaléka nem ellenőrzi a hírek igazságtartalmát, 36 százalékuk kicsit azért utánajár, de mindössze 21 százalék végez tényleges forráskritikát – ismertette reprezentatív kutatási eredményüket Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója a Media Hungary konferencián a közelmúltban. Kiderült az is, hogy a megkérdezettek fele fel sem ismeri a kamuhíreket, illetve a hamis tartalmakat, kicsivel több mint egyharmaduk pedig azt vallja, hogy az ilyen jellegű tartalmakkal főleg a televízióban találkozott, de erős versenyben vannak a közösségi oldalak is. Főleg a bulvár- és a politikai jellegű hírek vezetnek e kétes versenyben, ám előkelő helyen szerepelnek a helyi hírek és az egészségügyi témák is.

A közvélemény tájékozatlanságát, vagy mondhatnánk úgy is, hiteles tájékoztatás iránti igénytelenségét használják ki azok is, akik azt állítják: a kormány hatvanszázalékos béremelést ígért a mentődolgozóknak. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége tüntetni is hajlandó az „ígéret" behajtásáért, annak ellenére, hogy eddig semmilyen írásos dokumentumot vagy hangfelvételt nem tudott bemutatni annak eredetéről. Kusper Zsolt, a szakszervezet elnöke is elismerte, hogy csupán egy fedlap nélküli „kormány-előterjesztés" van nála, amelyet ők is egy újságírótól kaptak, illetve egy hangfelvétel, amelynek azt kellett volna bizonyítania, hogy Csató Gábor főigazgató az említett nagyságrendű béremelést helyezte volna kilátásba a mentősöknek, ám a hanganyagon nem hallható még csak hasonló információ sem.

A teljes cikk a magyaridok.hu portálon olvasható.