Beérik Molnár Lajos vetése

A tusfürdőt osztogató gyógyszertár ellen a fogyasztóvédelemnél nemrégiben panaszt tettek.

A helyi patikusok tiltakozása, az egészségügyi bizottság és a gyógyszerészkamara elutasítása ellenére a közel félszáz meglévő mellé rövidesen újabb hat gyógyszertár nyílik Debrecenben. Az országos hálózatot építő, szegedi székhelyű patikalánc első üzlete a történelmi belvárosban - három gyógyszerész-tulajdonú patika közelében - szerzett helyet magának.

A Molnár Lajos (SZDSZ) minisztersége alatt tető alá hozott patikaliberalizációs törvény 2006-os elfogadása óta ez a piaci magatartás mindennapos. Debrecen frissen nyitott bevásárlóközpontjában tágas patika. Üvegfalán diszkrét plakát hirdeti: aki itt váltja be a receptjét, minden vény után száz forint visszatérítést kap. A régebben üzemelő belvárosi bevásárlóközpontban lévő német patikalánchoz tartozó gyógyszertárban háromszáz forintot fizetnek három recept után. A kedvezményt szórólapok, plakátok hirdetik. Hasonló vevőcsalogatással él egy néhány hónapja nyitott új patika a forgalmas 48-as út közelében. Egy másik újonnan nyílt belvárosi gyógyszertár még ennél is nagyvonalúbb: 30-50 százalékos áron adja a televízióban népszerűsített puffadás-gátlókat, lázcsillapítókat és orr-cseppeket.

Törzsvásárlói kártyát bocsát ki, kétezer forint feletti vásárlás esetén pedig minden vevőnek tusfürdőt, kapucsínót, miegyebet ad ajándékba. Akcióiról szupermarket módjára, ránézésre sem olcsó, színes prospektusban tájékoztatja a tisztelt vásárlóközönséget. Mosonyi Katalin, a megyei kamara elnökségi tagja az újonnan nyitott debreceni patikákkal kapcsolatban elmondta, a tusfürdőt osztogató gyógyszertár ellen a fogyasztóvédelemnél nemrégiben panaszt tettek, mert szerintük az ilyen vevőcsalogató húzások kimerítik a tisztességtelen piaci magatartás fogalmát. Kizárt ugyanis, hogy a drága marketingfogások költségeit ki lehetne gazdálkodni az évről évre csökkenő sovány árrésből, ehhez külön marketingbüdzsé kell, olyan külső forrás, ami a gyógyszerészeknek nincsen, egy multinacionális láncnak vagy az ő nyílt piacra lépését előkészítő strómannak viszont korlátlanul rendelkezésére áll – tette hozzá.

A nagyerdei termálfürdő patikáját működtető gyógyszerész úgy véli, a magyar piacra aspiráló két-három multinacionális lánc a hazai patikusokat néhány éven belül biztosan padlóra küldi, ám a betegek is csak ideig-óráig érezhetik úgy, hogy jól járnak. Mint mondta, Norvégiában, egy kis szigeten két gyógyszertár is volt, ám amióta három patikalánc uralja a teljes piacot, már egy sincsen, így most több mint ötven kilométert kell utazniuk az ott lakóknak, hogy a korábbiakhoz képest háromszoros áron beszerezhessék a szükséges orvosságokat. A tarthatatlan helyzetet felismerve a norvég kormány most azt fontolgatja, hogy a patikákat részben államosítja - meséli a gyógyszerésznő. Ármós Károly egy bihari kistelepülésen, Kismarján üzemeltet gyógyszertárat. Azt mondja, egyelőre nem tapasztalja, hogy a multikat érdekelnék az alacsony lélekszámú települések.

Neki inkább az a gondja, az árrés olyan minősíthetetlenül alacsony, hogy nem lehet belőle kijönni. A térség központjának számító, 16 ezer lakosú Berettyóújfalu viszont úgy látszik, elég zsíros falatnak bizonyul. Ott ugyanis már megjelent és ajánlatával sikert is aratott egy patikalánc. - Évek óta hiába keresünk forrást arra, hogy felújítsuk az orvosi rendelőt, így kapva kaptunk a befektető által ajánlott megoldáson - mondja Szeifert Ferenc polgármester. Az ajánlat valóban gálánsnak tűnik, hiszen egy patikát is magában foglaló háromszázmillió forintos, önkormányzati források igénybevétele nélkül megépítendő egészségházat ígérnek a városnak, az orvosoknak pedig azt, hogy térítési díj fizetése nélkül működtethetik rendelőiket. 

- Ez a kecsegtető befektetői terv a patikusi tulajdonában lévő gyógyszertáraknak azt jelenti, hogy lehúzhatják rolót - véli az egyik berettyóújfalui patika gyógyszerész alkalmazottja, aki bevallja, amikor meghallotta, hogy rövidesen rájuk nyitják a több száz milliós csodapalotát, elkezdett állás után nézni. A középkorú hölgy úgy látja: ami most a patikapiacon zajlik, az nem más, mint a hazai tulajdon teljes tönkretétele és a piac tudatos átjátszása a külföldi befektetőknek. Hasonló véleményen van Tóth Attila hajdúhadházi gyógyszerész is. - A liberalizáció előtt mintegy kétezer patika volt Magyarországon. Ez tökéletesen ki tudta szolgálni a betegeket, a patikák megfelelő számban vállaltak ügyeletet és gyógyszerészgondozást, vagyis nyomon követték, hogyan alakul a betegek egészsége. A hálózatot szakmailag kifogástalannak, korszerűnek minősítette az Európai Unió is. A liberalizációt követő három évben négyszáz új patika nyílt, kivétel nélkül frekventált helyen, bevásárlóközpontban, orvosi rendelő közelében vagy a gombamód szaporodó szak- és háziorvosi rendeléseknek otthont adó egészségházakban. Az új tulajdonosi körben van ügyvéd és könyvelő, saját jogán patikát nyitó gyógyszerész azonban alig.

- A három éve életbe lépett törvény elhárította a gyógyszertárnyitás elől az olyan adminisztratív akadályokat, mint amilyen a kamarai engedély volt, a gyógyszertámogatás csökkentésével pedig tetemesen leértékelte a patikusok meglévő készleteit - summázza a Molnár Lajos vezette egészségügyi adminisztráció intézkedéseinek hatását Újházi László, a Hajdú-Bihar megyei gyógyszerészkamara elnöke. - A törvény versenyre kötelezte a gyógyszergyártókat, és elérte, hogy csökkentsék áraikat. Ezt nagy dérrel-dúrral kommunikálta is a Gyurcsány-kormány, ám arról alig-alig ejtett szót, hogy ezzel párhuzamosan csökkent a gyógyszerek állami támogatása is. Ez a betegeknek azt jelentette, hogy miközben a vényköteles orvosságokat a gyártók valóban olcsóbban adták, mint korábban, ők mégis többet fizettek érte, mert az állami támogatás a legtöbb esetben nagyobb mértékben csökkent, mint a termelői ár. A gyógyszerészeknek meg azt, hogy a meglévő készleteket olcsóbban tudták értékesíteni, mint amennyiért beszerezték.

A készlet leértékelése többmilliós veszteséget jelentett a patikusoknak, amit csak tetéz, hogy az árrésünk, vagyis a bevételnek az a része, amiből a rezsit és a béreket fizetik, alig éri el az európai átlag felét. Jelenleg átlagosan 13,5 százalékot tudnak érvényesíteni, ám ez évről évre csökken. Kérdés, hogy így hogyan lehet felvenni a versenyt azokkal, akiknek a pénz nem számít, amikor piacot akarnak szerezni – jelentette ki a kamarai elnök. A patikusok véleményét erősíti meg Kiss Sándor, a debreceni egészségügyi bizottság elnöke is. - A kamara is, mi is elutasítottuk a szegedi székhelyű gyógyszertárlánc patikanyitási igényét, hiszen nyilvánvaló, hogy van elegendő gyógyszertár a városban, és semmi szükség olyan patikákra, amelyek tönkreteszik a helyi tulajdonosokat, többletszolgáltatást azonban nem vállalnak. Nem adnak ügyeletet, nem tartanak nyitva hosszabb ideig, mint a meglévők, és a gyógyszerészgondozást sem tartják feladatuknak.

Elutasításunk azonban sajnos mit sem számít a Molnár Lajos munkássága eredményekét 2006-ban törvénybe iktatott liberalizációval szemben, ami nem jelent mást, mint a hatszázmilliárd forint éves forgalmú hazai patikapiac teljes kiszolgáltatását a tőkeerős multinacionális láncoknak. A belvárostól távolabb sem jobb a helyzet: évszázados patika tőszomszédságában - az orvosi rendelővel átellenben - öles táblák hirdetik a vadonatúj, három recept után háromszáz forint visszatérítésével kecsegtető új gyógyszertárat. A történet nem egyedi. 2006, vagyis a patikaliberalizációs törvény életbelépése óta közel 25 százalékkal nőtt a hazai gyógyszertárak száma. A nyilvánvalóan felesleges új gyógyszertár megnyitására a Molnár Lajos minisztersége alatt tető alá hozott gyógyszer-liberalizációs törvény ad lehetőséget, a tőkeerős befektetők pedig gátlástalanul élnek a lehetőséggel.