Befuccsolt kórházcégek

Szakértők szerint a finanszírozás szabályai miatt egy kórház működtetése ma 8-10 százalékkal drágább, ha azt magáncég üzemelteti.

Kifelé tart a magántőke a hazai kórházak üzemeltetéséből, a befektetők nem találták meg ugyanis számításaikat – így summázhatók az elmúlt hetek-hónapok történései. Az okok szerteágazók, az adózástól a jogi szabályozáson át a szektort általánosan jellemző alulfinanszírozottságig terjednek.

A sort a korábban tíz kórházat és szakrendelőt működtető HospInvest Zrt. nyitotta, amikor áprilisban csődvédelmet kért, a minap pedig a másik jelentős szereplő, a Medisyst Kft. lépett erre az útra, amikor lemondott a körmendi kórházról. Németh Attila, az utóbbi társaság ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak ugyan úgy fogalmazott, hogy nem kiszálltak, hanem a kórház működtetését felajánlották az önkormányzatnak, ám tény, a lépés csak részben volt önkéntes.

"A finanszírozási környezet változása miatt a jövőben az önkormányzat jobban képes biztosítani a kórház megfelelő működését" - jelezte Bebes István, Körmend polgármestere, hogy miért döntött úgy a városvezetés, visszaveszi a 2004 óta a Medisyst által működtetett intézményt. És tény, szakértők szerint a finanszírozás szabályai miatt egy kórház működtetése ma 8-10 százalékkal drágább, ha azt magáncég üzemelteti. Hogy a 2004-ben indult kórház-privatizáció megtorpanása, majd visszájára fordulása milyen döntéseknek, intézkedéseknek lett az eredménye, vita tárgya.

Molnár Barbara, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szóvivője szerint a tb-finanszírozás semmiképpen sem ludas ebben, az ugyanis szektorsemleges, vagyis nem függ attól, hogy az egészségügyi szolgáltatás működetését ki és milyen társulási formában végzi. A szóvivő szerint az okokat sokkal inkább az adó- és más jogi szabályozásokban, valamint az ágazat általános alulfinanszírozottságában kell keresni.

Más a véleménye Rácz Jenő volt egészségügyi miniszternek, a gazdasági társaságként működő veszprémi kórház főigazgatójának, aki úgy látja: a hangoztatott elvekkel ellentétben nem szektorsemleges a finanszírozás. Mint jelezte: az önkormányzati és állami intézményként működő kórházakkal ellentétben nem kapták meg tavaly például az ötszázalékos kötelező béremelés, valamint a 13. havi fizetés fedezetét, emellett iparűzési adót is kell fizetniük, és tőkevisszapótlás sincs.

Lesújtó képet festett az ágazat helyzetéről nyáron publikált jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is. Az ÁSZ szerint a piac szabályozatlan, az állami források szűkösek, így borítékolható a sikertelenség. 

És valóban, ennyi pénzből nem lehet korrektül üzemeltetni a kórházakat - erősítette meg Kollányi Gábor, a HospInvest elnöke. Szerinte a csődvédelmet követően még jó ideig volt remény a pénzügyi stabilitás helyreállítására, ám a júliustól megváltozott OEP-finanszírozás végképp tönkrevágta a HospInvestet, így az általa működtetett kórházak gazdálkodását is. Az egri kórház például júliusban az előző havi 520 millió forintnál 60 millióval kevesebbet kapott.

Az önkormányzati üzemeltetésnek ugyanakkor sok hátránya is van - mondta Merczel József, a HospInvest felszámolását követően az egri Markhot Ferenc kórházat "visszavevő" Heves Megyei Közgyűlés alelnöke. Példaként említette, hogy az áfabevételeiket be kell fizetniük a központi költségvetésbe, az általuk fizetett áfát viszont nem igényelhetik vissza, szemben a cégekkel. Gyakorlatilag csak anormatív OEP-finanszírozásból tudnak gazdálkodni. Az önkormányzati kórházakat a megváltozott OEP-finanszírozás is sújtotta, ahogyan Rácz Jenő fogalmazott, semmi köze sincs az OEP-finanszírozásnak a valódi költségekhez.

Ami a távolabbi kilátásokat illeti, Kollányi Gábor nem sok jót jósol az egészségügybe befektetetni kívánó magáncégeknek. A parlamentben frissen elfogadott salátatörvény ugyanis olyan, az európai gyakorlattól eltérő szabályokat ír elő, amelyek elriasztják a magántőkét. Az egyik passzus például úgy rendelkezik, hogy ha a szolgáltató tartozása meghalad egy bizonyos szintet, elveszíti az OEP-finanszírozás lehetőségét. Márpedig ha valakivel szerződést bont a biztosító, három évig nem pályázhat újabb működtetésre, így kárba veszne az évek alatt az intézménybe fektetett pénze.