Bérharcra készülnek az orvosok

A háziorvosok után szombaton a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is bérharcra hívta a szakorvosokat.

A körülbelül huszonötezer szakorvost ötszázan képviselték a kamara nagygyűlésén, és Éger István MOK-elnök nem is titkolta a csekély létszám miatti csalódottságát. Az eseményen jelen volt Székely Tamás szakminiszter is.

A MOK az orvosi jövedelmek 30 százalékos emelését akarja elérni. A kamara azt javasolja, hogy a doktorok csak a kötelező időt dolgozzák le, így tárgyalásra kényszeríthetik a kormányt. A Magyar Orvosi Kamara a túlmunkaszabályok következetes betartására szólítja föl tagjait, mert úgy vélik: ha az elrendelhetően túl senki nem vállal feladatot, az orvoshiány miatt engedni kényszerül a kormány. Gyenes Géza, a kamara titkára felszólalásában nyomásgyakorló eszközként ajánlotta a teremben ülőknek, hogy csak a kötelezően elrendelhető túlmunkát lássák el a munkahelyükön. Miután a rendszerben most is kevés az orvos, az akció nyomán szerinte megbénulhat az ellátás, és akkor a kormány kénytelen lesz tárgyalni. A közönség egyhangúan fogadta el e javaslatot.

Kubinyi Jolán, a szakdolgozó kamara alelnöke, kiszámolta, hogy a költségvetési megszorítások miatt hétszázalékos jövedelemcsökkenésre számíthatnak jövőre az ápolók a 80-110 ezer forintos bérükből, miközben legalább 10-15 százalékos emelésre volna szükségük. Adataik szerint 8-9 ezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből. Csókay András idegsebész-professzor arról beszélt, hogy abban a kórházban, ahol dolgozik, az ápolónőhiány mára akkora, hogy az intenzív osztály méretét szűkíteni kellett, így a nagyon súlyos betegek is a normál osztályon fekszenek. Székely Tamás beszédét többször is füttyel és bekiabálásokkal szakították félbe. Ő arra kérte az összegyűlteket, hogy – „ne a betegen próbálják „leverni" a nemszeretem kormányt és nemszeretem miniszterét". Közölte, hogy a gyógyító-megelőző kasszában 10-15 milliárd forinttal, a gyógyszerkasszában húszmilliárddal lesz több jövőre az ideinél. „Ennyi a mozgástér, ezzel lehet valamit kezdeni" - mondta. A rendezvényre eljöttek az egri „kórházvédők" is. Pócs Alfréd főorvos azt kérdezte a minisztertől: miként működhet egy súlyponti kórház úgy, hogy nincs kardiológiai osztálya? Székely Tamás nem reagált az egriek kérdéseire.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Orvosok Szövetsége által összehívott szombati nagygyűlésen elhangzott, hogy az évek óta tartó folyamatok miatt két lehetőségük van az orvosoknak: vagy kiállnak magukért, vagy elhagyják az országot. Éger István, a MOK elnöke feltette a kérdést: „Rabszolgák leszünk, vagy kiállunk magunkért?". Az elnök szerint a társadalomnak nem szabad azt hinnie, hogy a megfelelő bérezés és a gyógyítás feltételeinek javítása helyett a végtelenségig lehet apellálni az egészségügyiek hivatástudatára. A MOK elnöke közölte: az évek óta zajló, folyamatok veszélyeztetik az orvosok egzisztenciáját, a formálódó költségvetés pedig reálértékben bércsökkenést okoz. Véleménye szerint törvényi szinten kellene garantálni a bérfelzárkóztatást, és életpályamodellt kell biztosítani a gyógyítóknak. Az érdekérvényesítés lehetőségeit mérlegelve elhangzott: az orvosok akár vissza is léphetnek az eddig önként vállalt túlórától, a törvényi előíráson kívüli idejüket pedig piaci feltételekkel értékesíthetik. Ehhez aláírásgyűjtésbe kezdtek. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta, a szervezet egyetért a MOK bértörekvéseivel.

A Magyar Hírlap interjút készített Odor Beáta betegszervezeti képviselővel, aki minden orvosi fórumon jelen van. Hogy miért támogatja a gyógyítókat kérdésre kifejtette, közös érdekük ez, mert a betegek kipihent, megbecsült és naprakész tudással rendelkező orvosokkal szeretnének találkozni, ezért szolidárisak velük. Odor közölte a betegszervezetek vagy nem kapnak lehetőséget a megszólalásra, vagy hallgatnak, egyedül a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal tekint partnernek bennünket. A politikusok közül is csak jobboldaliak szólalnak föl a betegek érdekében. Nincs sok lehetőségük az összefogásra. A betegszervezeti képviselő úgy látja, lehet, fillérre meglesz az idei pénz jövőre is, de az egészségügyben mindig nagyobb az infláció, mert drágák a gyógyszerek és a technológia, így reálértékben húsz-huszonöt százalékkal kevesebb pénz jut gyógyításra.