Betegebb a megye, mint maga az ország

Az orvos a helyesen vagy helytelenül élő, az önemésztő-önpusztító, a sokat evő és keveset mozgó, esendő, betegeskedő embert látja.

Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete nemrég részletes helyzetjelentést készített a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés részére, megyénk lakosságának egészségi állapotáról. Az anyagból kiderül: a térség lakóinak egészsége lényegesen rosszabb az országos átlagnál, és ezt a halálozási mutatók is egyértelműen jelzik.

Az Észak-alföldi régió három megyéje közül Jász-Nagykun-Szolnok a legmagasabb - évente átlagosan 5700 - az ezer lakosra jutó halálozások száma, és ugyanakkor legalacsonyabb az élve született gyermekeké. Tavaly például csak 3742 baba született, az előző évinél 39-cel kevesebb. A születéskor Magyarországon várható élettartam erősen alatta marad az uniós átlagnak: a nőknél 8,2 évvel, a férfiaknál pedig 5,7 évvel. A megyében még ennél is rosszabb a helyzet - mindkét nemnél nagyjából fél esztendővel.

A halálozási okok között továbbra is a keringési rendszer rendellenességei állnak az első helyen. A statisztikai hivatal által feldolgozott utolsó teljes esztendőben, 2007-ben, a férfiaknál a halálesetek 46,9 százalékai írhatták e betegségcsoport számlájára, míg a nőknél az 57,2 százalékot. A daganatos megbetegedések viszont a férfiakat fenyegetik erősebben; náluk a halálozások 27,6 százalékát okozták daganatok, míg a nőknél „csak" 22,8 százalékot.

—Az elgondolkoztató számok és folyamatok kapcsán arról kellene mindenképpen beszélni, hogy a daganatos betegségeket és a keringési rendszer rendellenességeit mennyiben okozzák az életmódunkban, az életviszonyainkban rejlő körülmények — kommentálta az ÁNTSZ-jelentés megállapításait dr. Mózer Erzsébet, a Hetényi Kórház rendelőintézetének belgyógyász főorvosa. - Arról, hogy jelentős mértékben éppen mi magunk vagyunk a súlyos betegségeink okozói.

Nagy nemzetközi vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy bizonyos életmódtényezők alaposan felgyorsítják a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Alapvetően ilyen például a túlsúly, az elhízás; a magas vérnyomás; a cukorbetegség; a magas koleszterinszint; a mozgásszegény életmód; a dohányzás; a rossz táplálkozási szokások. A kutatások azt is bebizonyították, hogy az egészségi állapot mindig sokkal rosszabb azokban a társadalmi rétegekben, amelyekben a táplálkozás, a munkalehetőségek és a lakásviszonyok, az életkörülmények az átlag alatt maradnak.

A betegségekről szóló statisztikai adatok mögött az orvos inkább csak az embert látja: a helyesen vagy helytelenül élő, az önemésztő-önpusztító, a sokat evő és keveset mozgó, esendő, betegeskedő embert. A számok, adatok mögött lévő folyamatok elemzése azonban nem állhat meg itt. A közbülső megállapításokat bizonyos tudományok már évek óta megteszik a fogyó lakosságszámról és az elkeserítő egészségi állapotokról, csak egyvalami késik: a politika és az általa irányított állam hatékony beavatkozása a polgárai érdekében — mondta a főorvos asszony.