Betegperek évi négymilliárdért

A kártérítési perek toplistáját két nagy budapesti kórház, és három, a pécsi, a debreceni és a fővárosi orvosi egyetem vezeti.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet összesített adatai szerint a 2001 és 2008 közötti időszakban a kártérítési perek toplistáját két nagy budapesti kórház, a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai, valamint a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet vezette, e két intézményt követte a pécsi, a debreceni és a fővárosi orvosi egyetem. Ellenük átlagosan évente öt-tíz per indul.

Leggyakrabban a szülészeti, a sebészeti, a traumatológiai, valamint az ortopédiai ellátások miatt kerülnek az intézmények bíróságok elé. A perek alapján kialakult rangsor ugyan jelzésértékű, de nem alkalmas az adott kórház megítélésére - állítja Radnai Zoltán, a tízes toplista második helyén lévő intézmény, a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház főigazgatója. Sőt, ha a „csúcstartók" ellen indított kártérítési perek számát összevetjük az évente több százezres betegforgalmukkal, akkor nem is annyira rosszak ezek a kórházak - mondja. Radnai Zoltán a főváros legnagyobb és igen sok telephelyen működő kórházát irányítja, és - mondja - ezek az adottságok eleve kódolják az ellátási hibákat. Csak ebben a kórházban évente százmilliós kárigény keletkezik. Általában ennek az ötödét ki is kell fizetniük, ennyi esetben bizonyított ugyanis, hogy az intézmény hibázott.

Sajnos - mondja - egyre nagyobb „divat" többmilliós kártérítési pereket indítani, miközben gyakorta csak közvetett felelősség állapítható meg az ilyen ügyekben.

Az ügyek között mazsolázva az intézmények tipikus hibákat követnek el. A meg nem felelő tájékoztatás, az orvosi dokumentáció ellentmondásai, illetve pontatlansága gyakorta okai az elmarasztaló ítéleteknek. Az orvosokat legtöbbször nem is a rossz ellátás, hanem a rossz kommunikáció miatt perlik - idézi Michael S. Woodsot, a téma nemzetközi szakértőjét Dékán Zita kommunikációs szakember, utalva ezzel arra, hogy a kommunikáció javításával a jogi útra terelt esetek száma is csökkenthető. Mint mondja, az orvosi műhibaperek akár 80 százaléka kommunikációs hibákra és/vagy az orvos kapcsolatteremtő készségeinek hiányára vezethető vissza.

A betegek ugyanis az ellátás színvonalát nem szakmai, hanem szubjektív szempontok alapján ítélik meg. Megfelelő, szabályozott belső kommunikációs folyamatok megléte esetén és az egészségügyi dolgozók kommunikációs gyakorlatának fejlesztése révén a betegpanaszok jelentős része megelőzhető lenne. Mindezzel egyetért Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke is, aki szerint a kártérítési perek ügye az ellátórendszer egyik „forró pontja", amit sok-sok éve nem sikerül megoldani. Az elveszített perek kártérítési összege mind gyakrabban sodorja csődközeli helyzetbe a kórházakat.

Ugyan a kórházak számára előírás, a működtetési engedély feltétele, hogy legyen az intézménynek felelősségbiztosítása, ám ennek nem könnyű eleget tenni. A piacon ugyanis a biztosítók diktálnak. Miközben nem ritka ma már az akár tízmilliós kártérítési összeg sem, a biztosítók általában csak ötmillió forintig vállalnak fizetési kötelezettséget.

Korábban a szülészek ellen indult a legtöbb per, egy ideje azonban jól látszik, hogy ez a szakma megtanult védekezni, tudatosan törekszik arra, hogy minél kevesebb hiba történjen - állítja Simon Tamás kártérítési perekkel foglalkozó ügyvéd. Szerinte ez még nem jelenti azt, hogy kevesebb a szülészek ellen indított per, csak azt, hogy nem olyan sok, mint amennyi valójában lehetne.

Miközben jól látható, hogy a kórházak „elszegényedésének" is mind nagyobb a szerepe az ellátási hibákban - így például növekszik a kórházi fertőzések vagy az ügyeleti ellátás alatt bekövetkező károsodás okán perlő betegek száma -, a bíróságot nem érdekli, hogy a kórház miért nem végzett megfelelő kezelést. Álláspontja szerint ugyanis, ha valaki nem tudja ellátni bármi okból a beteget, akkor gondoskodnia kell arról, hogy oda kerüljön, ahol megvannak a megfelelő körülmények.

Kórházi toplista ide vagy oda, a Szinapszis Piackutató cég fölmérése szerint a közbeszédben akármennyire ostorozzák is az orvostársadalmat, az egészségügyi intézményrendszer mégis élvezi a páciensek többségének rokonszenvét. Arra a kérdésre, hogy mi is az a betegbiztonság, tíz felnőtt közül legfeljebb egy tudta jól-rosszul meghatározni.