Bevált vagy sem az édes-sós adószabály?

Világhírű a hazai egészségnevelő adó, de rajtunk még nem látszik, hogy öt éve bevezették.

A költségvetés nyert, a piaci kínálat kicsit idomult, az egészségnyereség viszont még nem látható – így összegezhető röviden a csipsz-adó első kerek öt évének eredménye.
Eddig mintegy 122 milliárd forintot fizettek be a cégek a népegészségügyi termékadó (neta) bevezetése, 2011 óta a költségvetésnek - tudta meg a Népszava. A befolyt összeg évről évre növekszik, 2011 négy hónapjára alig több mint 3 milliárdot, tavaly pedig ennek kereken tízszeresét kapta költségvetés e címen a túl sós, túl édes termékek forgalmazóitól.

Ami az egészségkárosító termékek adójából befolyik, azt mint többletforrást megkapja az egészségügy – nyilatkozta a lapnak Bodrogi József egészségügyi közgazdász, akinek 2011-ben miniszteri biztosként meghatározó szerepe volt a meglehetősen újszerű adónem előkészítésében. Az első teljes évben befolyt összeg az egészségügyben dolgozók béremelését szolgálta.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet múlt évben nyilvánosságra hozott elemzéséből kiderül, hogy az egyes élelmiszerek büntető adóztatása bizonyos mértékben elérte a célját, a neta-köteles termékeik forgalma több mint negyedével csökkent. A legutóbbi Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat szerint azonban még nem hozott áttörést a magyarok életmódjában az új adónem. Hozzáadott cukorból mindenki többet fogyaszt, mint öt évvel ezelőtt. A többlet felét a cukrozott üdítőkből, ízesített ásványvizekből, és energiaitalokból veszi magához a lakosság, 15 százalékát pedig tartósított gyümölcsökből (lekvár, dzsem), 10-10 százalékát cukrozott tejtermékekből, édességekből, kekszekből eszik meg a magyarok.