Bezárnak a falusi patikák | Weborvos

A jövő hónapban bezár a babócsai patika, hiába tettek több kísérletet tett már az 1981 óta működő gyógyszertár megmentésére.

Vezetője, Varga László szerint több oka van annak, hogy így döntött: a drasztikus állami árréscsökkentés, a forgalom jelentős visszaesése s persze nem utolsósorban az állami támogatás megvonása, ami tavaly meg 2 80 ezer forint volt esetükben.

Nemrégiben került nyilvánosságra, hogy az ország kisebb településein működő több mint félezer gyógyszertár tavaly még több mint négyszázmillió forintos támogatására az idei költségvetésben egy fillér sincs. A gyógyszerészi kamara somogyi elnöke a vidék további elsorvasztásának szándékát véli az intézkedés mögött. Azt mondja: patika nélkül maradnak a falvak. - Az ÁNTSZ-től már tavaly megkaptam az engedélyt, hogy végleg bezárjam a patikát - mondta Varga László. -Nem tehetek mást. Ugyan terveztük, hogy legalább délelőttönként még nyitva tartunk, de kiderült, hogy négyórás nyitva tartásra nem jár a támogatás.

De nem csak a támogatás megvonása a baj, drasztikusan visszaesett a forgalmunk, a stabil havi ötmillió helyett 2,8 millió forint volt a múlt hónapban. S akkor arról nem is beszéltem, hogy az utóbbi években olyan állami árréscsökkentést szenvedett el a szakma, ami már-már kezelhetetlen.

Hasonlóképpen vélekedik Nagy Károlyné, a csokonyavisontai patika vezetője. Szerinte is nehéz lesz túlélni az idei évet. - Mi például csak úgy maradhatunk talpon talán-talán, hogy a görgetegi kézigyógyszertárat is ellátjuk patikaszerekkel mondta. - Fejlesztésre azonban már semmiképpen sem jut, pedig szükség volna rá.

- Nem tudom, mi lesz így a vidékkel - erősítette meg az előbbi véleményeket Péterné Szabó Ildikó berzencei patikus. - Nem azoknak okoz igazán gondot, hogy nincs gyógyszertár a faluban, akiknek havonta egyszer kell kiváltaniuk a patikaszereiket, hanem akut esetekben van igazán baj. Ha a gyereknek kell például orvosság, s nincs autó a családban, ami sajnos egyre gyakoribb. S mondjuk a szomszédban is idősek laknak, akik szintén nem tudnak segíteni.

A létükért küzdő patikáknak talán a legnagyobb gondot a kiskereskedelmi árréscsökkentés jelenti, amely már olyan pici, hogy a működési költségeket sem fedezi. Ugyanakkor az emberek nem nagyon tudnak többet költeni gyógyszerekre. Ami kell, azt persze többnyire megveszik, de a többletbevétel nagy része a gyártókhoz kerül. Az utóbbi években hatszázhétszáz kis forgalmú gyógyszertárat segített ki az állam havi ötven-százötvenezer forint vissza nem térítendő támogatással, ám az idén ez megszűnt. Marad a nagy forgalmú gyógyszertáraktól beszedett szolidaritási adó, ami viszont bizonytalan, a gyógyszervásárlásoktól függ.

- Nem hiszem, hogy a tavaly még támogatásra szánt, ám az idén elvont négyszázmillió forint hiányzott éppen a költségvetésből - közölte Gara István, a Magyar Gyógyszerészi Kamara somogyi elnöke. A kamara évtizedek óta kongatja a vészharangot, hogy csak addig működnek a vidéki gyógyszertárak, amíg az idős kollégák működtetik. A vidéki gyógyszerészek többségének életkora közelít a hetven évhez, tehát nyugdíj mellett dolgoznak. Azt maguk a fiatal szakmabeliek is állítják: inkább elmennek a fővárosba dolgozni, vagy még inkább gyógyszerügynöknek, mert abban van a pénz. Lehet, hogy Budapesten még tudnának tucatnyi újabb patikát nyitni, de a somogyi zsáktelepüléseken senki nem fog gyógyszertárat alapítani.

Somogyban jelenleg 82 közforgalmú gyógyszertár működik, ebből húsznál több Kaposváron. A szakmabeliek szerint azonban a városban sem könnyű a patikus élete. Épp ezért próbálkoznak különféle akciókkal becsalogatni a vevőt a gyógyszertárakba; ajándék jár bizonyos értékű vásárlás felett, ami persze megint csak a kis patikák forgalmát csökkenti.