Bezártak a kis patikák, nő a beszállítói tartozás

A gyógyszertár-alapítás liberalizációját lehetővé tévő jogszabály hatására az elmúlt két évben 400 új patika alakult.

A gyógyszertárak működésének megőrzését, a tulajdonosi jogok szabályozását és a patikaalapításban az állami jogkör fenntartását sürgeti a Magyar Gyógyszerész Kamara – tudta meg a Világgazdaság. Javaslatait a szervezet ma terjeszti a parlament egészségügyi bizottsága elé

A gyógyszertár-alapítás liberalizációját lehetővé tévő jogszabály hatására az elmúlt két évben 400 új patika alakult (ma 2040 működik). A múlt év októberi felmérés szerint 243 patikát külföldi vállalkozások működtettek, s terjed a versenyt kizáró és a szakmaiságot sértő gyógyszergyári-nagykereskedői-gyógyszertári összefonódás. Miközben bővült a gyógyszertárak száma, az teljes árréstömeg a 2006. évi 75 milliárd forintról 69-re mérséklődött. Következmény: kétszeresére nőtt az ágazat nagykereskedőkkel szembeni határidőn túli tartozása, 46 patika megszűnt. A generikus programban (olcsóbb hatóanyagú medicinák felajánlása) komoly feladata lehetne a gyógyszerésznek. Ám ma már egyik-másik hatóanyagból akár húszféle egyenértékűnek nyilvánított készítmény is forgalomban van.

Ha a gyógyszerész ezek mindegyikét készletezi, nő a vesztesége, amelynek összege 2007-ben közel kétmilliárd forint volt. Egyébként a patikus anyagilag ellenérdekelt a helyettesítésben, ugyanis az olcsóbb gyógyszer kisebb árréstömeget jelent. Ugyan éveken keresztül egyeztettek egy ösztönző rendszer bevezetéséről, erre azonban nem került sor. Pedig az egészségügyi salátatörvények decemberi elfogadásával a gyógyszerészi gondozás és a gyógyszer-expediálás egészségügyi szolgáltatás, így az az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozható lenne.