Bírósági döntés a mitokondriumokról | Weborvos

A vakcináról 1998-ban indított szakmai vitát dr. Andrew Wakefield amikor felvetette, hogy szerepe lehet az autizmus kialakulásában.

A közelgő foci-Eb miatt áprilisban nagy visszhangot kapott osztrák kanyarópánik, és ismét ráirányította a figyelmet, mennyire fontos, hogy mindenki elfogadja az oltási rend jelentőségét. Tony Blair volt brit miniszterelnökre 2002-ben komoly politikai nyomás nehezedett, hogy mondja meg nyíltan, akkor húsz hónapos kisfia, Leo megkapta-e az MMR-oltást. A vakcináról 1998-ban indított szakmai vitát dr. Andrew Wakefield amikor felvetette, hogy szerepe lehet az autizmus kialakulásában. Londonban az ezredfordulót követő években pánikká dagadt az a vita, amelynek következtében csak a gyerekek 74 százaléka kapta meg az első, megalapozó MMR-oltást. Ezután a főváros több kerületében megnőtt a kanyarós betegek száma, az orvosok járvány kitörésétől tartottak.

A miniszterelnök negyedik gyermekéről pár nap után kiderült, hogy ha megfázása miatt késve is, de megkapta a második, úgynevezett emlékeztető MMR-oltást. Az oltások mellőzésével tovább csökkent az immunizált gyerekek száma, és a kanyaró Anglián kívül más fejlett országokba is visszatért a közelmúltban Ausztriában okozott gondokat a foci-Eb szervezőinek.

Jogi körökben idén várható változás az amerikai kormány nemrég hozott ítélete nyomán. Kárpótlást ítéltek meg egy házaspárnak, akik azt állítják, hogy a kislányuk a 2000-ben kapott védőoltás miatt lett autista. A döntés nem foglalkozik orvosszakmai kérdésekkel, nem foglal állást arról, hogy az oltás okozta-e az autizmust. Évtizedes kutatások sem tudták igazolni, hogy kapcsolat lenne a védőoltások és az autizmus között. A döntés tovább mélyítheti a közvélemény védőoltások iránti bizalmatlanságát.

A kutatók néhány éve már tudják, hogy mitokondriális rendellenességben szenvedő gyermekeknél megfigyelhetők autizmusszerű tünetek. A New Scientist című tudományos hetilap által megkérdezett szakértő, dr. Linsey Kent (University of St. Andrews, Nagy-Britannia) egy esettek kapcsolatban elmondta, a tünetek valószínűleg mindenképpen jelentkeztek volna. Mint mondja, zavart mitokondrium-működés esetén különösen nagy a neurológiai vagy izomrendellenességek kockázata, mert az izmok és az agy sejtjei nagyon sok energiát igényelnek.

Agykárosodáshoz vezethet, ha a mitokondriumok nem adnak elegendő energiát, ami aztán autizmusszerű tünetekben nyilvánulhat meg. A doktornő hozzáteszi: „soha nem fog kiderülni, hogy volt-e szerepe az oltásnak". Dr. Linsey Kent azt mondja, nagyon fontos, hogy a kártérítési döntés után se rendüljön meg a védőoltások iránti bizalom. Az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet főigazgatója, dr. Mészner Zsófia szerint a magyar lakosság bízik a hazai oltási rendben, és elfogadja annak fontosságát. Az Európában is példamutatóan magas, közel 100 százalékot elérő magyar oltottsági arány nagy eredmény, és a főorvosnő szerint méltán lehetünk rá büszkék.