Biznisz marad-e az amerikai egészségügy? | Weborvos

Negyvenmillióra teszik azok számát az Egyesült Államokban, akiknek nincs egészségbiztosítása.

Az amerikai kampány témái között előkelő helyet foglal el az egészségügy, amely az aktuális válságtól függetlenül a tengerentúlon lényegében gazdasági kérdésként merül fel. A demokrata és republikánus elnökjelöltek között itt is az állam szerepéről és a reguláció szigoráról folyik a vita – tájékoztat a Magyar Nemzet.

Negyvenmillióra teszik azok számát az Egyesült Államokban, akiknek nincs egészségbiztosítása. A lakosság egyhetedének annak ellenére nincs biztosítása, hogy a nagyhatalom fejenként kétszer annyit költ egészségügyre, mint az európai átlag, nemzeti össztermékének tizenöt százalékát. Az egészség a tengerentúlon a szó szoros értelmében vett üzlet, a társadalom igénybevételi kényszerét, mint elkerülhetetlen körülményt az ágazat modern szereplői gátlástalanul igyekeznek kihasználni extraprofitjuk biztosítása érdekében. Demokrata oldalon az elbukott elnökjelölt aspiráns, Hillary Clinton New York-i szenátor javasolta az átfogó és kötelező jellegű egészségbiztosítási rendszer létrehozását, amellyel First Ladyként már megbukott egyszer 1994-ben.

Az előválasztási hajrában állva maradt két jelölt, Barack Obama és John McCain nem indítana hasonló lovasrohamot a kérdés megoldására, de javaslataik így is tükrözik a demokraták és a republikánusok közötti alapvető különbségeket. Az előbbiekben növelnék az állam szerepét a finanszírozásban, és szigorítanák a regulációt, míg az utóbbiak olyan törvényi környezetet teremtenének, amelyben jobban megvalósulhat az öngondoskodás és a piaci verseny, a klasszikus amerikai kapitalista modell. Obama a maga részéről létrehozna egy olyan, szövetségi szintű rendszert, amely egészségbiztosításhoz juttatná azokat, akiknek munkaadója nem biztosítja ezt, illetve akik nem teljesítik a jelenleg is működő (szegények és öregek számára) elérhető szövetségi programok, a Medicare és a Medicaid részvételi feltételeit. Az új rendszer költségeit éves szinten 50-65 milliárd dollárra teszik.

McCain azt vallja, hogy az egészségbiztosítók és szolgáltatók közötti verseny fokozása javítaná az ellátás minőségét és csökkentené az árakat, elérhetővé téve azt az alacsonyabb jövedelműek számára is. Adókedvezménnyel, adóhitellel támogatná a különböző privát magánbiztosításokat igénybe vevő állampolgárokat és vállalkozásokat, és síkra száll amellett, hogy az embereknek ne kelljen létező biztosítási konstrukciójától megválnia, ha állást vagy lakóhelyet vált.