Bizonyos korszakokban minden megtörténhet

Az OPNI művészeti gyűjteménye a Oktogonon álló Batthyány-palotában lelt új otthonra.

Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese a lapnak az OPNI archívumáról mesélt annak kapcsán, hogy a Magyar Tudományos Akadémiához kerül a volt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet hagyatékának művészeti gyűjteménye. Mint mondja, a felbecsülhetetlen értékű tárgyak együtteséből a jövőben a kutatók számára olyan nyitott archívumot kívánnak kialakítani, amelynek egy részét kiállítások formájában a nagyközönségnek is bemutatják. Az első kiállításra a jövő év elején kerülhet sor.

A Selig Árpád kezdeményezésére létrejött gyűjtemény a húszas években elsősorban tudományos, szakmatörténeti és gyógyítási folyamatokat tárgyi elemekkel is rögzítő anyagnak indult – mondta Csépe Valéria. A kollekció egyszerre minősíthető tudományosnak és művészetinek. Ma egyszerre jelent történelmi lenyomatot, ugyanakkor a pszichológia és más tudományterületek, mindenekelőtt a pszichiátria fejlődését is figyelemmel kísérhetjük a művek, dokumentumok segítségével. Az egyes kórtörténetekbe ráadásul óhatatlanul beleszólt a történelem, az ötvenes évek államszocializmusa a pszichiátriát sem hagyta érintetlenül. Ezeket a kórtörténeteket nem vették át a Pszichiátriai Múzeum gyűjteményével együtt.

A műalkotások kollekciójának tulajdonosaként és felelős kezelőiként a legfontosabbnak azt tartják, hogy a műalkotások kutatói számára e fontos dokumentumok is hozzáférhetőek legyenek. A kutatók, művészettörténészek, művészek, akik nekilátnak a terápiás folyamat során felgyűlt képek feldolgozásának, természetesen bármilyen szempont alapján közelíthetnek a gyűjteményhez. Az anyag lehetőséget ad izgalmas interdiszciplináris megközelítésekhez. Megvizsgálható csak a patológiás történések szempontjából is, hogy egy-egy betegség hogyan fejeződik ki az egykori betegek különféle rajzaiban, de közelíthet a művészettörténész saját szakmája szerint is. Vizsgálhatja, elemezheti a művek művészi értékét, persze nem feledve, hogy az alkotó betegsége erősen befolyásolja a látásmódot. A kérdés mindig az, hogy a beteg hozzájárul-e az alkotáson nevének feltüntetéséhez. Téves azt hinni, hogy minden pszichiátria betegség a belátóképesség megszűnésével jár. Bizonyos patológiás történések esetében a beteg birtokában van belátóképességének, miért ne rendelkezhetne hát az általa készült alkotás bemutatásáról is?

Valamennyi tárgy, azaz a művészeti gyűjtemény és az egészségügyi ágazatban maradó tárgyak együttese más szempontból is nagyon érzékeny terület. Ötven évvel ezelőtt a tudományos ismeretek mások, a maihoz képest korlátozottabbak voltak. Felesleges lenne mai tudást számon kérni az akkori terápiás gyakorlaton, alapozó elméleten és a gyógyítókon. Tény, hogy történeti szempontból is sok kényes adatot, információt tartalmazhat az archívum - különösen az ötvenes évekből.

A gyűjtemény sorsáról két ellentétes vélemény csapott össze a kérdés kutatói között a közelmúltban. Idén április végén az MTA-nak a gyűjtemény átkerülését intéző vezetője úgy értékelte, hogy a művészeti gyűjtemény a kórlapok és egyéb dokumentumok együtt tartása lenne a kutatás szempontjából ideális, így a korábbi döntéstől eltérően nem szorgalmazta, hogy a művészeti gyűjtemény az Akadémiára kerüljön. Most inkább az a vélekedés került előtérbe, amellyel Csépé Valéria is egyetért. Eszerint érdemes a gyűjtemény tárgyaival gazdagítani a Magyar Tudományos Akadémiát, akár úgy is, hogy az orvostörténeti dokumentumok, kórlapok az ágazatban maradnak, és elhelyezésükről az EKI gondoskodik.

Az OPNI szeptember 30-i megszűnése előtt néhány héttel egyeztetés kezdődött az Akadémiát képviselő Csépé Valéria főtitkárhelyettes és az EKI főigazgatója. Kárpáti Zsuzsanna között a művészeti gyűjtemény befogadásáról és elszállításáról, így került az értékes tárgyak együttese az Oktogonon álló Batthyány-palotába. A tárgyalásokat Pálinkás József, az MTA elnöke és Székely Tamás egészségügyi miniszter közötti szándékegyeztetés előzte meg. így született meg a végleges megállapodás. Az MTA vezetése tehát felülvizsgálva az áprilisi döntést, átvette a gyűjteményt, és új, felelős tulajdonosként tevékenykedve gondoskodik róla a jövőben. A főtitkárhelyettes asszony hangsúlyozta, hogy az Akadémia vezetése, hasonlóan az elődökhöz, semleges kíván maradni a politikában és elkötelezett a szakmai kérdésekben. Az előbbi azt jelenti, hogy egyenlő távolságot kíván tartani a politikai szereplőktől, ugyanakkor tevőlegesen kíván a tudomány eszközeivel részt venni fontos kérdések feltárásában, elemzésében és megoldásában. Az OPNI-hagyaték sorsa jól jelzi, hogy a fontos kérdésekkel foglalkozó kutatóknak és intézményeknek meg kell tanulniuk végre együtt dolgozni, különösen, ha felbecsülhetetlen értékeinkről, a tudomány és kultúra kérdéseiről van szó.