Bőrsejtből őssejt készül | Weborvos

Egységes módszereket, eljárásokat dolgoznak ki, egyeztetik a kutatásokra vonatkozó irányelveket.

Az Európai Unió humán embrionális őssejtkutató hálózata, az ESTOOLS ezen a héten Budapesten tartotta második konferenciáját – tájékoztat a Népszabadság. Péter W. Andrews, az ESTOOLS koordinátora, az angliai Sheffield Egyetem professzora ismertette munkájukat, „a humán embrionális őssejtek biológiáját, illetve a differenciálódásukat irányító molekuláris folyamatokat elemezzük".

A csoport a kutatás mellett a felvilágosítást is fontosnak tartja, mert hiszik, hogy ezzel sikerül a nagyközönséggel megértetni e bonyolult folyamatokat. Így elérhetik azt, hogy csökken a publikum ellenállása a humán embrionális őssejtekkel végzett kísérletekkel szemben.

A kutatók az őssejtekhez nagy reményeket fűznek. Hiszik, hogy ezekkel a sejtekkel gerincvelő-sérülések, idegsejtek pusztulásával járó agyi megbetegedések a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór, hámsérülések és égések, porcsérülések gyógyítása, de akár elhalt szívizomszövet regenerálása is elérhető a jövőben. Sarkadi Balázs akadémikus elmondta, az ESTOOLS hálózatában arra törekszenek, hogy egységes módszereket, eljárásokat dolgozzanak ki, egyeztessék a kutatásokra vonatkozó irányelveket, és a jól jellemzett embrionális őssejtvonalakat használják, mert így lehet összehasonlítható eredményeket kapni. Magyarországon a nemzetközi tudományos műhelyekben is használt sejtvonalakat használhatják.

Sarkadi Balázs kutatócsoportja is az USA-ból, Svédországból vagy Izraelből származó humán embrionális őssejtvonalakat használ. Szakmai-etikai problémák is felmerülnek ezen a téren, mert Kínából és Ukrajnából olyan bizonytalan eredetű őssejtekhez kötött kísérleti terápiát akarnak behozni, amelyek szakmai háttere erősen vitatható.

Humán embrionális őssejtekkel emberen végzett klinikai kísérletekhez hazánkban az Egészségügyi Tudományos Tanács engedélye szükséges. A fővárosi csoport által létrehozott köldökzsinórvér-bank a közelmúltban veszélybe került, mivel az Országos Gyógyintézeti Központ megszűnésével a banknak nincs gazdája, s eddig senki sem vette át az 1600 mintát tartalmazó gyűjteményt. Sarkadi Balázs szerint ez azt mutatja, hogy az egészségügy irányítói nem veszik komolyan ezt a területet. A következmény: a kutatók külföldre mennek.