Börtön fenyegetné a kórházigazgatókat? | Weborvos

Átütemezett műtétek, hosszas várakozás az új finanszírozás hatására.

Műtétek átütemezésére, hosszas várakozásra kényszerülnek a betegek, mióta a kórházi vezetők pontosan tudják, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatnak a második fél évben. Vérvétel, altatóorvosi előkészítés, majd öt és fél órás várakoztatás után hazaküldte négyéves, mandulaműtétre váró páciensét a kaposvári kórház csütörtökön. Több gyerekkel megtörtént ez. A magyarázatot kérő szülőknek az orvos igazgató azt mondta, forduljanak a miniszterhez. Ők aligha tudhatták, miért mondja ezt. Bizonyára arra célzott, hogy néhány napja vették kézhez az egészségbiztosító értesítőjét arról, a második fél évben ki, mennyi pénzt kap egy-egy beteg ellátásáért. Sokkal kevesebbet, mint remélték. Válaszként azonnali megszorításokat vezettek be.

Ugyanakkor aláhúzzák: a sürgősségi és az onkológiai ellátás változatlanul zökkenőmentes. Információk szerint ebben a kórházban a tavalyi átlag 70 százalékára, Veszprémben 80 százalékra fogták vissza a teljesítményt. Csak abban lehetnek biztosak, hogy ezt kifizeti az OEP. Az összes többi esetleges. A nyíregyházi kórház elbocsátásokra készül. A főigazgató. Pikó Károly egy konferencián közölte: egy év alatt 1,25 milliárd forintot vesztett a finanszírozási szabályok változásain, csak létszám- és szolgáltatáscsökkentéssel védekezhet. Az áprilistól érvényes, új szabályok miatt ez sem lesz elég. De hogy mit tehet, nem tudja.

A kormány április elején ugyanis új, „kasszavédő" finanszírozást vezetett be, különös tekintettel arra, hogy a gazdasági visszaeséssel arányosan a tb-befizetések is csökkentek, a kórházak viszont igen nagy teljesítményt „adtak le". E szabályozás szerint a kórházak és a szakrendelők a korábbi teljesítményük 70 százalékáig juthatnak hozzá a teljes tb-finanszírozáshoz. A maradék összegen gyógyító teljesítményük arányában egymással kell osztozniuk. Hogy kinek, mennyi jut, az mindig csak két hónap múltán derül ki. Annyi azonban tudható, hogy ez kevesebb pénz lesz, mint eddig, a kassza ugyanis az első fél évben az időarányosnál többet fizetett ki. Nem számolhatnak azokkal az összegekkel sem, amelyeket tavaly az egészségbiztosítási alap többletbevételéből szétosztott a kormány. Ez év végén csaknem egy teljes havi finanszírozást jelentett. Most többlet helyett százmilliárdot meghaladó hiánnyal zárhat az alap. A kórházak ebben a helyzetben elkezdték visszafogni teljesítményüket. A területen kívüli betegek jó részének gyógyítását nem vállalják.

Rácz Jenő, a Veszprém megyei kórház főigazgatója, volt szakminiszter szerint nincs nagyon választásuk, mert például a veszprémi kórház egy esetért átlag 30 ezer forinttal kap kevesebbet, mint amennyibe az a kórháznak kerül. Ha minden maradna a régiben, fedezetlen számlákat írna alá a kórházigazgató, azért pedig börtön jár (Rácz Jenő a Btk. csődbűntettről szóló paragrafusait idézi, amelyek szerint, aki fizetésképtelenség fenyegető helyzete esetén az ésszerű gazdálkodással ellentétesen, vagyonát ténylegesen vagy színlelt módon csökkenti, és emiatt nem tud fizetni, öt év szabadságvesztéssel büntetendő.) E felvetés kissé túlzó. Eddig egyetlen alkalommal ítéltek börtönbüntetésre kórházigazgatót. Kovács Ágnest, aki a szentesi kórház élén állt. Alkalmazottai akkor a közfinanszírozás terhére külföldi állampolgárokat láttak el. Az államfő kegyelemben részesítette.