Brüsszel ösztönzi a betegturizmust

A jövőben nagyobb szabadságot kap a beteg a külföldön történő gyógykezelésre, ám bizonyos megszorításokkal.

Többszöri halasztás után az Európai Bizottság (EB) tegnap elfogadta az egészségügyi ellátások uniós szintű kiterjesztéséről szóló direktívatervezetet. Brüsszel ezzel nagyobb jogbiztonságot kíván teremteni azok számára, akik külföldi (de EU-n belüli) egészségügyi szolgáltatást akarnak igénybe venni. Az Európai Bíróság több közelmúltbeli ítélete is megerősítette, hogy a betegeknek joguk van a külföldi kezelés költségtérítésére - viszont ezek az ügyek arra is ráirányították a figyelmet, hogy a kérdés nincs megnyugtatóan rendezve - írja a Napi Gazdaság. 

Alapelvként az EB abból indul ki, hogy a páciens visszaigényelheti költségeit, ám a betegbiztosítónak nem kell többet fizetnie, mint amennyit a hazai esetekben térít.

A direktíva szakít a jelenlegi gyakorlattal, amikor csak súlyos megbetegedés vagy baleset miatt lehet elszámolni a külföldi beavatkozás költségét. Vagyis a jövőben nagyobb szabadságot kap a beteg a külföldön történő gyógykezelésre, ám bizonyos megszorításokkal. Ha az nem igényel kórházi tartózkodást, akkor nem kell előzetes engedélyt kérni, sőt azt a direktíva kifejezetten meg is tiltja. Ha azonban akár csak egyetlen éjszakát is kórházban kell tölteni, a tagállamok előírhatják, hogy a visszatérítés feltétele az előzetes engedély.

Brüsszel ugyan ennél tovább akart menni, ám a liberálisabb tervezetet több tagállam felzúdulása kísérte, így azt módosították. Mindazonáltal az engedélyezési eljárás nem jelentheti, hogy a tagállamok (a biztosítók) kényük-kedvük szerint visszautasíthatják a kérelmet - ezt az Európai Bizottság is figyelni fogja.

Ma az uniós polgárok egy százaléka vesz igénybe külföldi gyógykezelést, jóllehet az igény sokkal nagyobb. Különösen azokból az országokból utaznának külföldre, ahol például műtétek esetében elviselhetetlenül hosszú a várólista. A direktívatervezetet még jóvá kell hagyniuk a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is.