büntetni nagyon tud az állam, segíteni kevésbé

Megjelent a legújabb drogfogyasztással kapcsolatos statisztikákat és tendenciákat bemutató éves minisztériumi jelentés.

Egyre több embert kapcsol le a rendőrség kábítószer miatt, a kiszabott börtönbüntetések száma is folyamatosan növekszik. Viszont nincs javulás hepatitis C fertőzöttség terén, és a kezelésbe kerülők számának változása sem mutat jól. A jelentésből az is kiderül, hogy prevenciós programokra és kutatásokra sokkal kevesebb pénz jut, mint amennyire szükség lenne, írja az Index.

Megjelent a Nemzeti Drog Fókuszpont 2019-es jelentése, ami a magyarországi droghasználattal kapcsolatos legújabb, 2018-as évre vonatkozó statisztikákat, tendenciákat mutatja be. A 200 oldalas jelentést azért is érdemes átolvasni, mert az Emmi alá tartozó Nemzeti Drog Fókuszpont adja ki, mégis hiteles képet ad a hazai droghelyzetről.

A kábítószer-probléma kezelésére fordított közkiadásokról nem áll rendelkezésre részletes információ. Egészen pontosan ez azt jelenti, hogy 2008 óta nem készült átfogó felmérés arról, mennyit költ a magyar állam kezelésre, kutatásra, megelőzésre, ártalomcsökkentésre és egyéb szociális ellátásra. (2007-ben, az utolsó vizsgált évben 10,6 milliárd forintot, ennek 60-75 százalékát a büntető igazságszolgáltatásra.) Amit még lehet tudni, hogy 2016-ban 741 millió forintot költött a kormány megelőzésre, kezelésre és egyéb drogpolitikai célokra, ami ugyan duplája volt az azt megelőző évek ráfordításának, de még mindig messze elmaradt attól, amennyit első Orbán-kormány költött ilyen célra.

Mivel nem készülnek átfogó, reprezentatív kutatások, nem tudni, hogyan alakultak Magyarországon a drogfogyasztási szokások. Így azt sem lehet megmondani, kevesebben drogoznak-e, mint az új stratégia előtt. Az utolsó országos kutatást még 2015-ben végezték, az alapján minden tizedik magyar felnőtt (18-64 éves korosztály) fogyasztott már élete során legalább egyszer valamilyen tiltott szert, a fiatal felnőttek (18-34 éves korosztály) körében ez arány 17 százalék.

Legtöbben a marihuánát vagy a hasis próbálják ki (felnőtt népesség 7,4 százaléka), utána következik az ecstasy (4 százalék), a herbál vagy biofű néven ismert szintetikus kannabinoidok (1,9 százalék), az amfetamin (1,7 százalék) és a kokaint megelőzve a többnyire kristály néven futó szintetikus stimulánsok (1,3 százalék). A fiatal felnőtteknél ugyanez a sorrend, csupán a szereknél szereplő arányok duplázódnak.

A teljes cikk az Indexen olvasható.