Civilek a drogszigorral szemben

Évente nyolcmilliárd forintot költ az állam a drogprobléma büntetőjogi eszközökkel történő „kezelésére".

Javarészt a fogyasztók elleni eljárásokra megy el az adófizetők pénze: az elterelésként ismert „kényszergyógykezelésre", szakértőkre, pártfogókra, razziákra. Továbbra is a fogyasztókat üldözik, ellenük indul a drogos ügyek döntő többsége, nem pedig a dílerek ellen. A lakosság körében növekszik a kábítószer-fogyasztók aránya. A marihuánát már minden második végzős középiskolás kipróbálta.

Miközben az alkalmi fogyasztók elterelésére fejenként több százezer forintot költ az állam, az igazán problémás szerhasználók sorban állnak a kezelőhelyeken. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Addiktológiai Társaság (MÁT) és az Ártalomcsökkentők Szövetsége tegnap, közös tájékoztatót tartottak, ahol elmondták, kampányt indítanak, hogy meggyőzzék a büntető törvénykönyvön ügyködő politikusokat, ne minősítsék bűncselekménynek, hanem fokozzák le szabálysértéssé a csekély mennyiségű kábítószer birtoklását (fogyasztását).

A politikai közhangulat miatt nem tudnak dűlőre jutni a kormányzó pártok. A lap kormányzati forrásai szerint ez lehet az oka annak, hogy a Fresch-javaslatot még a megrendelő IRM sem hagyta jóvá. A tárca egyik tisztségviselője szerint „nincs kényszerhelyzet". Az MSZP kevéssé nyitott a szigor enyhítésére, s a jelek szerint ezt az SZDSZ sem nagyon forszírozza, igaz, évek óta a parlament előtt fekszik a dekriminalizációs javaslatuk. Horn Gábor koalíciós koordinációért felelős államtitkár a lapnak azt mondta, az új Btk. készül, a koncepciót tavasszal fogadják el, ezen belül pedig a drogkérdést az SZDSZ „fölnyitja".