Csak egy szúnyogcsípés? | Weborvos

Szakemberek körében nem újdonsága nyugat-nílusi vírus okozta fertőzés.

A kór mégis a nyár végének egyik fontos sajtótémája lett a Görögországból és Romániából érkező aggasztó hírek hatására. Az első idei magyarországi vírusfertőzéseket augusztus 31-én diagnosztizálták az Országos Epidemiológiai Központ laboratóriumában. Két betegnél agyhártya- és agyvelőgyulladás, egynél savós agyhártyagyulladás alakult ki.

A betegek száma nem tekinthető fenyegetőnek, mégis hír lett belőle. Elsősorban azért, mert a megelőző hetekben a görög egészségügyi hatóság 134 nyugati-nílusi lázban szenvedő beteget és kilenc halálos áldozatot jelentett. Következett Románia, ahol hét személy fertőződött meg, közülük két idős ember meghalt.

A szakemberek szerint ugyan nem újdonsággal állunk szemben, de az önmagában nem baj, hogy a sajtó felkapta az eset hírét, hiszen így az orvosok is éberebbek lesznek. Készülnek e betegek fogadására, az emberek pedig többet tudnak a szúnyogcsípésben rejlő veszélyről.

Krisztalovics Katalin járványügyi szakorvos, az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi osztályának munkatársa ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy trópusi vírusnak tekinthető-e a nyugat-nílusi: egy Magyarországon terjedő vírus nem nevezhető trópusinak, márpedig ez a vírus hosszú ideje, a hatvanas évek óta bizonyítottan jelen van nálunk, és rendszeresen felbukkan. A vírust kimutató módszer 2003 óta már szerepel a laboratóriumi protokollban, tehát jelenlétét ellenőrzik. Ha a kullancs okozta agyvelőgyulladás vírusa irányában végzett vizsgálat negatív eredményt ad, megnézik, nem a nyugat-nílusi vírus felelős-e a tünetekért.

Évente 50-200 idegrendszeri esetet vizsgálnak, és csupán néhány nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedést diagnosztizálnak. 2008-ban például, amelyik szokatlan évnek számított, a 236 bejelentett agyvelő- és agyhártya-gyulladásos esetből 77 volt a kullancs által terjesztett vírusfertőzés következménye, és csak 19-ért bizonyult felelősnek a nyugat-nílusi vírus.

A szakember ugyanakkor az utóbbi évek fontos változásának minősítette, hogy az éghajlatváltozás következtében a fertőzést hordozó és terjesztő állatok, így a szúnyogok élőtere is változóban van, erre az Európai Járványügyi Központ is kiemelt figyelmet fordít. Hazai eredetű dengue-láz vagy malária ugyan nem fordul elő Magyarországon, de a chikungunya-láz már fertőz Európában is. Olaszországi felbukkanása azt jelenti, hogy itt van a kontinensen a vírust terjeszteni képes szúnyogfaj. Hasonlóképpen behurcolható a Rift-völgyi láz is. Ezeknek a betegségeknek a terjesztéséhez nincs szükség új szúnyogfaj megtelepedésére földrészünkön.

A médiakampányért nem a járványügyi szakemberek felelősek, hárítja el a felvetést Krisztalovics Katalin. Véletlen egybeesés, hogy ugyanaznap reggel nyilatkoztak a közrádióban a nyugat-nílusi vírus természetéről, mint amelyiken az első magyar betegeket diagnosztizálták. Vagyis az interjú megtervezésének időpontjában még nem tudták, hogy ismét megjelent nálunk is a fertőzés. A média érdeklődését a külföldi hírek alapozták meg, de hazánkban is most van a betegség szezonális időszaka.

A szakember úgy véli, a vírus által okozott és felismert megbetegedések száma nem megbízható, mert nem mindenütt tudják azonosítani. Mivel az Európai Járványügyi Központ kiemelt figyelmet fordít a nyugat-nílusi vírusra, e tárgykörben szoros a nemzetközi egyeztetés.