Csehák: ellehetetlenített működés

Vagy elbocsátják a közalapítvány betegjogi képviselőit, vagy az év hátralévő hónapjaira a felére csökkentik a fizetésüket.

A betegjogi rendszer újabb bástyája esik el, amikor az Egészségbiztosítási Felügyelet kilátásába helyezett megszüntetése után a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványt a működését ellehetetlenítő megtakarításokra kényszerítik. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a tárcát érintő 11 milliárd forintos zárolás részeként 56,3 millió forintot von el az alapítvány költségvetéséből.

Csehák Judit, a közalapítvány elnöke elmondta: ha valóban elveszik ezt az összeget, vagy elbocsátja az alapítvány a betegjogi képviselőit (ezt az alapító okirat nem engedi), vagy az év hátralévő hónapjaira a felére csökkenti a fizetésüket. A kuratórium azt a megoldást választotta, hogy a megbízatása lejártáig változatlan feltételek mellett működteti a közalapítványt, és a még meglévő vagyon terhére finanszírozza a hiányt.

A közalapítványt 2003-ban a kormány hozta létre. Az új szervezet a feladatai ellátásához megkapta az addig az ÁNTSZ hivatalához tartozó száz betegjogi képviselő foglalkoztatását is. Ők azok, akik a kórházak, szociális intézmények, gyermekintézmények ügyfeleinek panaszait meghallgatják, információval, személyes közbenjárással segítenek. A képviselők általában heti rendszerességgel tartanak fogadóórákat az intézményekben. Feladatuk, hogy segítséget nyújtsanak a betegnek jogai megismerésében, azok érvényesítésében. A jogi képviselők a beteg felhatalmazása alapján belenézhetnek az egészségügyi dokumentációba, kérdéseket intézhetnek a kezelőorvoshoz, s ellenőrizhetik azt is, hogy az intézményekben működő bizottságok betartják-e a várólista vezetésére vonatkozó jogszabályokat. Ha visszásságot tapasztalnak, javaslatot tehetnek a helytelen gyakorlat megszüntetésére.

A jogvédőkhöz havonta több ezer panasz érkezik. A közalapítvány az indulás évében 300 millió forintot kapott az állami költségvetésből. Az összeget szinte teljes egészében az alkalmazottként foglalkoztatott betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők bérére, képzésre, betegfelvilágosító kiadványokra fordítanák, már ha az állam odaadná. Ám az apanázs a költségvetés gondjaival arányosan évről évre kevesebb lett, 2008 óta évi 250 millió forintot kapnak. Ezen felül tavaly a Társadalmi megújulás operatív program keretében öt évre 915 millió forint uniós forrást kaptak, azaz az alapítványnak most évi 400 millió forintja van. Az uniós pénzhez ugyanis arányosan jutnak hozzá, azaz évi 150 millió forintot használhatnak fel. Az ÁSZ 2007-68 vizsgálata példaértékűnek nevezte a közalapítvány gazdálkodását.

Csehák Judit közölte, egy hete jelezte, hogy az összeg megvonása ellehetetleníti a működésüket. Szerinte a kormányzat a betegjogi intézmények fölszámolásával súlyos hibát követ el. Arra a kérdésre, hogy ha ennyire ellehetetlenült az alapítvány, miért nem mond le a kuratórium, Csehák Judit azt felelte: ha ezt tennék, a változás és az új elnök bírósági bejegyzéséig senki nem kaphatna a közalapítványtól fizetést.