Cser nem aggathatott képeket a Kossuth téren

A zárószavazást parázs vita előzte meg. A szavazás végén Kóka János gratulált Horváth Ágnesnek.

Az MSZP-frakció tartotta magát az előre megbeszéltekhez, a jelenlévők kivétel nélkül megszavazták, az Országgyűlés 204 igen, 168 nem és egy tartózkodás mellett elfogadta az egészségpénztárakról szóló törvényt. Az ülésteremből 11 képviselő hiányzott, és az ülést vezető házelnök, Szili Katalin nem szavazott.

A jogszabállyal megváltozik az egészségbiztosítási rendszer, az állam helyett a jövőben közvetítők, az egészségpénztárak vásárolnak majd orvosi szolgáltatásokat a biztosítottaknak. A jogszabály az erős állami szabályozás mellett helyet ad a magántőkének az egészségügyi közszolgáltatások finanszírozásában. Ennek eszközeként az egyetlen állami biztosítót több (6-10) vegyes tulajdonú pénztár váltja fel, de az egész rendszer megmarad állami kézben.

Mintegy 120 milliárdnyi friss tőke kerül egyszeri piacralépési díjként a rendszerbe. A pénztárak kisebbségi tulajdonrészét liciten értékesíti a kormány. Az egységes kockázatközösség megtartásával a pénztárak szervezik meg az állampolgárok hatékony orvosi ellátását. A járulékokat továbbra is az APEH szedi, annak elosztását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódszervezete, a Nemzeti Egészségügyi Központ végzi. A kerületi pénztárak helyben szervezik az ellátást, ám joguk lesz arra, hogy csak azokkal a szolgáltatókkal szerződjenek, akik megfelelő minőségű ellátást nyújtanak. A törvény nevesíti, hogy kötelező szerződniük a súlyponti kórházakkal, az országos intézetekkel, és utal a jogszabály arra, hogy a területi kórházakkal való szerződést egy tavaly meghozott törvény szabályozza.

A biztosítók azonban egyelőre nem tolonganak, hogy részt vehessenek az új rendszerben, szerintük ugyanis még számos bizonytalan pont vár tisztázásra. Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca vezetője a változtatás lényegét a gyógyítás minőségének javításával magyarázta, s kijelentette: minden, a tb-járulék fejében ma adott egészségügyi ellátás a jövőben is jár a betegeknek. A biztosítottakért versengő egészségbiztosítási pénztárak (ebp) e fölött különféle többletszolgáltatásokat nyújthatnak a tagjaiknak, átvállalhatják például a vizitdíjat, a kórházi napidíjat, a gyógyszertérítési díj egy részét vagy egészét, sőt betegségmegelőző programokat fizethetnek a számukra. Ezekkel a szolgáltatásokkal versenyezhetnek tagjaik megtartásáért.

Zsoldos Miklós, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója elmondta, „az eddigi információk alapján az üzleti biztosítóknak két hozzáadott értéke lehetne: az adminisztrációs feladatok sikeres ellátása és egy hatékony kontrollingrendszer üzemeltetése. Mindkét területen van tapasztalatunk, de a biztosítók alaptevékenységébe tartozó szakmai elemeket - például a veszélyközösség kezelése, az alapszolgáltatás tartalma, a járulék mértéke, a fejkvóta, illetve a díjtételek megállapítása - a vázolt elképzelések szerint a biztosítók hatáskörén kívül döntenék el. Nem tisztázott a piaci szintű veszteségek kezelése, így a befektetendő tőke, a kockázatok és a várható megtérülés figyelembevételével - a jelenleg ismert feltételek mellett - nagy valószínűséggel nem veszünk részt az új egészségbiztosítási rendszer alapszolgáltatásaiban."

Fábián Attila, az OTP Garancia Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese kifejtette, „az OTP csoport a végleges piaci szabályozók ismeretében kizárólag biztosításszakmai és üzleti szempontok alapján mérlegel. A jelenlegi ismeretek szerint az esetleges befektetés megtérülése megalapozott számításokkal nem modellezhető, egyben a potenciális piaci szereplők és a biztosítottak számára több fontos szakmai kérdés, illetve az átalakítás társadalmi támogatottsága változatlanul nem egyértelmű."

A tegnap elfogadott új egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban megerősítő népszavazás megtartását kezdeményezte az Országos Választási Bizottságnál Morvai Krisztina jogász, egyetemi docens. Az alkotmány szerint amennyiben a népszavazás során az állampolgárok elutasítják a törvényt, az nem léphet hatályba.

A Vértanúk terén demonstrációt tartottak tegnap este, tiltakozva a parlamentben zajló, több-biztosítóról szóló szavazás ellen. A rendőrség biztonsági okokból forgalomkorlátozásokat vezetett be a Parlament környékén. A képviselői irodaház felől terelésre kellett számítaniuk az autósoknak, míg az épület másik oldalán nem lehetett felhajtani a pesti alsó rakpartról.

Az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szocialista és szabad demokrata politikusok fényképeiből plakátfüzért függesztett ki a budapesti Nádor utca fáira, hogy mindenki láthassa: kik azok, akik (valószínűleg) megszavazzák az egészségügyi privatizációs törvényt. A plakátok kihelyezését a helyszínen irányító Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke elmondta: a plakátolással állampolgári jogaikat gyakorolják. Nevetségesnek tartja, hogy a kormány számolja, hányan vesznek részt a sztrájkban, miközben a baloldali média segítségével azt sugallja: kevés a résztvevő, emiatt jelentéktelen a tiltakozás. Az érdekvédő kifejtette, Gyurcsány Ferenc második kormánya nem arra kapott felhatalmazást a választópolgároktól, hogy 200 milliárd forintot kivonjon az egészségbiztosítási alapból, a képviselők pedig nem arra, hogy egy ilyen törvényt szavazzanak meg a választók akarata ellenére. Cser Ágnes elmondta még: szerették volna a képviselők arcképeit a Kossuth téren elhelyezni, de a Miniszterelnöki Hivatal január 2-ig faltól falig lefoglalta a teret karácsonyi rendezvény céljára.